Cím:
Országos Széchényi Könyvtár,
Budavári Palota, F épület, 1276 Budapest, Pf. 1205
Tel.: +36-1-487-8634 		🌐 English 🌐 Deutsch
A kutatócsoport Hírek Munkatársak Publikációk Partnerintézmények Blog

Hírek

A MECERN és a CEU Department of Historical Studies 2026. áprilisi podcast epizódjában munkatársunk, Boreczky Anna beszélgetett Karen Culverrel a késő antik Apollonius-regény középkori illusztrációinak történetéről, a narratív képek és képciklusok különböző lehetséges funkcióiról, a mű alakváltozatainak létrejöttében játszott szerepéről.
A podcast az alábbi linken hallgatható meg.

Az ELTE BTK MIKTI Régi Magyar Irodalom Tanszéke MERCURIALES című szemináriumsorozatának keretében Hende Fanni április 29-én 16 órától Középkori könyvek lapjai újkori iratokon címmel tart előadást.
Az előadások nyilvánosak, a szervezők mindenkit szeretettel várnak.

Elindult Blog-rovatunk!

Az Országos Széchényi Könyvtár facebook-oldalán #fragmentaetcodices kulcsszóval időről időre megjelenő, kodikológiával és fragmentológiával kapcsolatos kis írásaink mostantól honlapunkon is elérhetőek, a BLOG fülre kattintva.

Kutatócsoportunk vezetője, Zsupán Edina a közelmúltban egy konferenciaelőadást és két tudományos-ismeretterjesztő előadást tartott.
2026. március 17-én a Kariatidák: Görög–Magyar Nők Kulturális Egyesületének szervezésében, a kulturális és közéleti témákat érintő Pireuszi esték programsorozat keretében A görög nyelv Janus Pannonius költészetében címmel tartott előadást az Eötvös 10 Terézvárosi Kulturális Központban.
Március 23-án részt vett a tatai Kuny Domokos Múzeum által tizennegyedik alkalommal megrendezett Tudományos műhelyek Komárom-Esztergom vármegyében című konferencián. Előadásának címe Tata leírása Antonio Bonfini magyar történelmében volt.
Március 26-án az OSZK Széchényi Könyvestek sorozatában a corvinakutatás eredményeiről Földesi Ferenc filológussal, az OSZK Kézirattárának vezetőjével beszélgetett. A beszélgetés apropóját a Laudatio principis. A wolfenbütteli corvinák című 2024-ben megjelent monográfiája adta.

Nagy örömmel és büszkeséggel adjuk hírül, hogy Dr. Zsupán Edina klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője 2026. március 15. alkalmából a hazai Corvina-kutatás területén végzett szívonalas munkája elismeréseként a Pesti Vigadóban a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át. Szeretettel gratulálunk!

Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője 2026. március 5-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvette az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét. Az ünnepi eseményen azokat a kutatókat köszöntötték, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezve, eredményeiket sikeresen megvédve szerezték meg a rangos tudományos címet. Zsupán Edina akadémiai doktori értekezése hiánypótló kutatásként járul hozzá a humanista fordításirodalom vizsgálatához. Munkájában Janus Pannonius leghosszabb prózafordításával, Plutarchos Apophthegmata regum et imperatorum című művének latin átültetésével foglalkozott, amely mindeddig nem állt a kutatás középpontjában. A fordítást több tudományterület – így a kodikológia, a paleográfia, az irodalomtörténet és a műfordítás-elmélet – módszereinek alkalmazásával elemezte, így a munka jól illeszkedik a humanista fordítás elmélete és gyakorlata körül az utóbbi időben megélénkülő nemzetközi kutatásokhoz. A dolgozat jelentős újdonsága, hogy a vizsgálatba bevonta Plutarchos művének korabeli latin fordításait is, elsősorban Francesco Filelfo és Antonio Cassarino Janusénál korábbi, kéziratban maradt munkáját. Az értekezés nagy értéke Filelfo és Janus fordításának alapos elemzése és komparatív összevetése, amelynek révén sikerült Janus Pannonius művét a humanista fordításirodalom tágabb kontextusában elhelyezni. A mikrofilológiai vizsgálatok feltárták Janus Pannonius műfordítói elveit, amelyek a forrásszöveg lehető leghívebb átültetésében, valamint a brevitas, a compositio és a concinnitas kategóriáiban ragadhatók meg. Az értekezés eredményei nemcsak a Janus Pannonius-filológiában, hanem a nemzetközi humanizmuskutatásban is hasznosíthatók. Szívből gratulálunk kollégánknak a nagydoktori cím elnyeréséhez!

Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?

A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába.
Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium adatbázishoz. A beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.

2025. november 17-én a Fragmenta et Codices Kutatócsoport szervezésében került sor A kalocsai kódexek feldolgozásának műhelytitkai című szakmai workshopra az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexeinek tudományos feldolgozását és a kutatócsoport aktuális eredményeit állította a középpontba.
A program Bokodi–Oláh Gergely, az OSZK Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály főosztályvezetője, illetve Zsupán Edina, a kutatócsoport vezetőjének köszöntőjével indult, ezt követően Sarbak Gábor tartott szakmai bevezetőt, majd következtek az előadások. Grócz Zita a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár történetébe vezette be a résztvevőket, Dóbék Ágnes Anton Kurz bécsi ügynök szerepét ismertette Patachich Ádám könyvgyűjtési hálózatában, Kisdi Klára a kódexkatalógusok összetett rendszereibe engedett bepillantást A katalógusok útvesztőiben című prezentációjával, míg Tomkó Zoltán a Trautsonok Kalocsán – Egy hercegi család könyvgyűjteményének Magyarországra került darabjai című előadásában egy összefüggő kéziratcsoportot rekonstruált. A második szekcióban Orsós Julianna a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár tudományszervező tevékenységét és a kalocsai kódexek nemzetközi láthatóságát mutatta be, Boreczky Anna a kódexállomány művészettörténeti jelentőségét elemezte, Korondi Ágnes pedig egy kalocsai kolligátum történetét ismertette. Végül Zsupán Edina Textologia humanistica című előadásában szövegkritikai szempontból mutatott rá egy kézirat fontosságára a magyar humanizmus szempontjából.
A rendezvény sikeresen mutatta be a kutatócsoport sokoldalú munkáját, és megerősítette a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésének jelentőségét.

Kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna 2025. november 5-én, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulója előtt is tisztelgő jubileumi ünnepi ülésen vette át az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának Tudományos Díját. Az elismerést minden évben a Dél-Dunántúl kiemelkedő teljesítményt nyújtó negyven év alatti kutatói számára ítélik oda. Gratulálunk Julinak!


Megnyílt a Fragmenta Codicum adatbázis!

A kutatócsoport egyik fő célkitűzése a magyarországi kódextöredékek megjelenítése egy országos hatókörű adatbázisban. Ennek első lépéseként az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának A--D jelzettartományba eső kódextöredékei váltak elérhetővé a nemzeti könyvtár digitális tartalomszolgáltató felületén, a Copián. A töredékek képe és háromnyelvű (magyar, angol és német) leírása szabadon kutatható az online térben.
Az adatbázist Zsupán Edina és Kisdi Klára ismertette a "Latinitas Hungarica" előadássorozat keretében 2025. október 15-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.

Munkatársunk, Boreczky Anna, 2025. szeptember 25-én "Lapszéli rajzok Árpád-kori kódexeinkben. Marginális firkák vagy egy új forrásterület?" címen előadást tartott az ELTE-HTK Művészettörténeti Intézet által szervezett "Látkép 2025" konferencián.

2025. augusztus 4-én az Eötvös Collegiumban, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport szervezésében került sor Sarbak Gábor 70. születésnapjának megünneplésére. Az ünnepeltet először Madas Edit akadémikus, a kutatócsoport korábbi vezetője köszöntötte, aki Sarbak Gábornak mintegy fél évszázadon keresztül közvetlen kollégája volt. Őt követte a Magyar Pálos Rend részéről Puskás Antal tartományfőnök atya, aki Sarbak Gábort mint a pálos rend konfráterét és a Jasna Góra-i Istenszülő Lovagrend tagját üdvözölte. Ezután Babits Mihály Az elbocsátott vad című versét szavalta el Sudár Annamária, „A Pálos Rend Barátja” oklevéllel kitüntetett irodalmár, előadóművész. Őt az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében az intézmény főigazgatója, Rózsa Dávid követte, aki egy csodálatos Corvina-hasonmást nyújtott át az ünnepeltnek. A köszöntések sorát a kutatócsoport vezetését Sarbak Gábortól átvevő Zsupán Edina klasszika-filológus, irodalomtörténész szavai zárták. Az est háziasszonya, Lauf Judit ezután bemutatta az egyetlen példányban elkészített ünnepi ajándék, köszöntő- és tanulmánykötetet, majd a csoport tagjai részleteket olvastak fel az írásokból. A kollégák és barátok népes csapatának jelenlétében megtartott, baráti hangulatú eseményt kötetlen beszélgetés zárta.

Nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Scriptorium-konferencia, amelynek idén a Szent Adalbert Központ adott otthont Esztergomban, 2025. május 22-23-án. A kéziratosságot a középkortól egészen a 20. századig felölelő konferencia kiemelt témája az egyházi gyűjteményekben őrzött kéziratok tudományos vizsgálatának, feldolgozásának kérdése volt. Kutatócsoportunkat az eseményen négy előadó képviselte.

Hende Fanni "In situ kódextöredékek a Magyar Kamara archivumának iratain" című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött négy töredék provenienciáját határozta meg, miszerint a fragmentumok anyakódexeit egykor a középkori Magyar Királyság területén használták. Az egyes leveleken Iacobus de Voragine Legenda aurea című művéből, a domonkos szerzetes Humbertus de Romanis Domonkos életrajzából és Mesue iunior gyógyszerészeti munkájából maradtak fenn részletek. Jelentőségüket az adja, hogy ezeknek a műveknek a középkori Magyar Királysághoz köthető példányai - akár teljes kódexben, akár töredékként- nem, vagy csak kis számban maradtak fenn, jóllehet a középkorban igen népszerűek voltak, és a magyar irodalom- és művelődéstörténetre is nagy hatást gyakoroltak.

Sarbak Gábor "Van visszaút: nyomtatványból kézirat" címmel a kódexfeldolgozás munkája közben előkerült érdekes eseteket mutatott be. A középkori szerző művét egyetlen kézirat gondjaira volt kénytelen bízni, amely ezután mintapéldányként szolgál(hatot)t egy másik kézirat másolásakor. A Gutenberg-féle sajtó az egyedi kéziratot egyre több példányban és nagyon rövid idő alatt tudta előállítani. A kéziratosság azonban -- természetesen -- tovább élt, és néhány alkalommal eljutott arra a pontra, hogy a kinyomtatott tartalmat ismét kéziratba másolták át. A "visszaút" indokai külön mérlegelést igényelnek.

Kisdi Klára a Csurgói Református Gimnázium könyvtárában őrzött középkori kézirattöredékeket ismertette. A Gimnázium könyvtára több mint 230 éves múltra tekinthet vissza. A Csokonai idejében útjára indított gyűjteményben számos régi nyomtatvány és értékes kézirat található, a leghíresebbek a Kálmáncsai és a Csurgói Graduál a 17. századból. A könyvtár őriz néhány középkori kézirattöredéket is, amelyek közül a legérdekesebbek néhány latin nyelvű, kottás levél, de akad héber, sőt ófrancia nyelven írott darab is. A töredékeken túl a posszesszorok, vaklamint a kötéstáblák alól kikerülő makulatúrák is figyelemre méltóak: megtalálható itt például egy Magyarországon nyomtatott antikva eddig csak csonkán hozzáférhető két lapja is.

Tomkó Zoltán Gio. Michele Bruto Magyar történetének bécsi kéziratáról beszélt. Bruto (1517–1592) monumentális Magyar történetének első, 1574 és 1583/84 között keletkezett változata nyomtatását a megrendelő Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem a mű nehézkes stílusára hivatkozva – ám alighanem politikai okokból – leállíttatta. Kasza Péter és Petneházi Gábor kutatásainak köszönhetően ma már ismert, hogy a mű e legkorábbi szerkesztményét a Vatikánban őrzött, egy lapból álló 1584. évi nyomtatvány, a budapesti Brutus-kézirat 16. könyvet tartalmazó töredéke, illetve az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött Cod. 8662 jelzetű kézirat tartalmazzák. Brutus művét később jelentős mértékben átdolgozta. Az előadás a legkorábbi változat vizsgálatának eredményeit ismertette, konkrét példákon keresztül szemléltetve a későbbi változatoktól való eltéréseket.

Az Ókortudományi Társaság 2025. május 16-án tartott közgyűlésén a Társaság Marót Károly-díjával Zsupán Edinát tüntette ki.
Zsupán Edina azon kevés filológus közé tartozik, akinek életében – ha időben némileg egymástól távol is, térben azonban mégis – a lehető legszorosabban kapcsolódik össze a tudományos kutatás tárgya és e kutatás fő helyszíne. Zsupán Edina ugyanis – különböző szervezeti és kutatási egységek keretében – évtizedek óta foglalkozik az egykori királyi várban lévő Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként Mátyás király Bibliotheca Corvinianájának Budán, illetve a nagyvilág számos pontján őrzött kódexeivel. Görög és latin filológusi, valamint az újgörög tanulmányokban való jártassága szinte predesztinálta arra, hogy egy olyan gazdag és problematikus, és sok tekintetben feldolgozatlan anyaggal foglalkozzék, mint Mátyás király töredékességében is lenyűgöző humanista könyvtára. Zsupán Edina tudományosságának fókuszában a könyvtár történetének rekonstruálása mellett a kódexek történetének, speciális vonásainak kutatása áll, a kodikológiai vizsgálatot azonban minden esetben alapos paleográfiai és filológiai kutatás egészíti ki, amelynek legújabb bizonyítéka ez év áprilisában megvédett nagydoktori értekezése, amelyben Plutarchos Apophtegmata-jának Janus Pannonius-féle fordítását vizsgálta műfordításelméleti és –történeti szempontból.
Zsupán Edina figyelme tehát egyszerre fordul a szöveg és a szöveget hordozó tárgy, jelen esetben a Corvinák felé, így kerül nála egységbe tartalom és forma, szöveg és a szöveget hordozó tárgy. Ennek a kettős figyelemnek az eredménye, hogy Zsupán Edina a Corvinákat felvonultató kiállítások szervezésében is oroszlánrészt vállalt, s közreműködött a virtuális Corvina-könyvtár létrehozásában. Ebbéli tevékenységének legutóbbi eredménye és ékes bizonyítéka Mátyás könyvtára maradéka legdíszesebb kódexének, a Philostratos-corvinának facsimile-kiadása, amelynek kísérő tanulmányát is ő jegyzi.

A „Latinitas Hungarica” előadássorozat keretében Kisdi Klára Az ún. kalocsai „Fulgentius-kódex” valódi tartalmáról és tulajdonosairól tartott előadást 2025. március 12-én a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a HUN-REN BTK Moravcsik Gyula Intézete szervezésében.


2025. március 5-én a Középkori Esték előadássorozat keretében Hende Fanni Kódextöredékek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár iratain címmel tartott előadást.


Kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna 2025. február 26-án A magyar domonkos rendtartomány utolsó testületének európai kapcsolatrendszere a késő középkorban címmel előadást tartott a PPKE BTK Klasszika-filológia Tanszéke és a HUN-REN BTK Moravcsik Gyula Intézete „Latinitas Hungarica” előadás-sorozatának keretében.


2025. január 31-én tizenhatodik alkalommal adták át a Kubinyi András-Díjat, amelyet idén kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna történész nyert el. Julianna A Nyulak szigeti domonkos apácakolostor utolsó korszaka. Képviselet, birtokok, sikertelen reformok című tanulmányával érdemelte ki az elismerést.
Pályaművében a Margit-szigeten található domonkos apácakolostor késő középkori történetét vizsgálta. Kutatásának középpontjában a kolostor képviseleti struktúrájának változásai, birtokainak kezelése és az obszerváns reformtörekvések kudarcai állnak. Részletesen elemezte a kolostor jogi és gazdasági helyzetét a 15. század végétől a 16. század közepéig, valamint a domonkos rend és a világi hatóságok közötti kapcsolatokat. Munkája rávilágít arra is, hogy a kolostor miként próbálta megőrizni birtokait és kiváltságait a változó politikai és társadalmi környezetben, illetve milyen akadályokba ütközött a reformok bevezetése során. A kutatás során az is kiderült, hogy a Margit-legenda fennmaradt német nyelvű példányait fenntartó kódexek egymáshoz való viszonya a rendi szerkezetet, valamint a Nürnberg, Bécs és Basel közötti kapcsolatrendszert egyaránt leképezik. A legenda német nyelvterületen való elterjedéséhez nem csupán a domonkos kapcsolatok és az obszerváns szervezeti struktúra, hanem Mátyás király és az Eidgenossenschaft élénk kapcsolata, valamint az uralkodó Margit szentté avatásáért tett erőfeszítései is hozzájárulhattak.
Elismerő oklevélben részesült még Pető Zsuzsa régész (MNM KK Magyar Nemzeti Múzeum) The Hermits of the King, the Hermits of the People: Pauline Monastic Space in the Carpathian Basin until the Mid-Fifteenth Century című munkájáért, valamint Pomázi-Horváth Viktória régész (ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola) Településtörténet és kézművesség a középkori Pesten című munkájáért.
Az idén tizenharmadik alkalommal odaítélt Kubinyi András Ifjúsági Díjat Megyesi Ákos, a SzTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának régész hallgatója nyerte „Sum quod eris, quod es ipse fui.” Árpád-kori sírjelek és anyagvizsgálati tanulságaik Magyarországon című pályaművéért. A Kubinyi András Ifjúsági Díj nyertese, valamint az elismerő oklevéllel jutalmazott fiatal kutatók a Martin Opitz Kiadó támogatásának köszönhetően az oklevél mellett értékes könyveket kaptak.


Munkatársunk, Boreczky Anna, 2024. december 21-én a Marosvásárhelyi Rádió Múltkereső rovatában a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár Codex aureusként ismert evangéliumoskönyvének kiállítása kapcsán László Lóránttal a Karoling kor művelődéstörténetéről és könyvkultúrájáról szóló beszélgetésen vett részt. A beszélgetés visszahallgatható itt.

2024. október 28-29-én a Vasvári Múzeummal, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteménnyel, valamint a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeummal együttműködve kutatócsoportunk megemlékezést szervezett a kiváló történész, Iványi Béla (1878-1964) halálának hatvanadik évfordulójára. A kétnapos rendezvényen a megemlékezők ellátogattak Vonyarcvashegyre, Iványi Béla sírjához, és az első napon Vasváron, másnap Körmenden előadásokat hallhattak Iványi munkásságával összefüggő domonkos rendtörténeti, valamint a Batthyány-levéltárral kapcsolatos témákról. Kutatócsoportunk tagjai közül Körmendy Kinga "Iványi Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtárban", Hende Fanni "Iványi Béla segít: egy bécsi domonkos kódextöredék a magyar kamara egyik számadáskönyvén" és Orsós Julianna: "Iványi Béla és a politika" címmel tartottak előadásokat. A megemlékezésen tagjaink közül részt vett Madas Edit és Lauf Judit is.

2024. július 30. és augusztus 3. között 40. alkalommal rendezték meg Gödöllőn az International Musicological Society Cantus Planus munkacsoportjának nemzetközi konferenciáját. A konferencián Hende Fanni Newly Discovered Liturgical Codex Fragments at the National Archives of Hungary: An Ongoing Research Project című előadásában bemutatott két, missaléból származó, és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött töredékeket. Az egyik töredékcsoport a Pécsi Egyházmegye rítusát követő, 14/15. századi misekönyv három töredéke. Ennek jelentősége, hogy a fragmentumok az első tanúi az egykor létező pécsi missale-kódexeknek, ugyanis ez a liturgikus könyv csak nyomtatásban maradt fenn. A konferenciáról készült beszámoló itt olvasható.

Megjelent kollégánk, Zsupán Edina könyve Laudatio principis. A wolfenbütteli corvinák címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete kiadásában, a Humanizmus és Reformáció sorozatban. A mű célja, hogy a nyolc hiteles corvina részletes feltárásából kiindulva lehetséges modellt kínáljon a Corvina könyvtárra vonatkozó kora újkori források érvényes megközelítéséhez.
Megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban:
PENNA Bölcsész könyvesbolt (pennakonyvesbolt.hu)
A könyv fülszövege:
Hunyadi Mátyás király könyvtárából, a Bibliotheca Corvinából nyolc kódex a híres bibliofil, az ifjabbik August, Braunschweig–Lüneburg–Wolfenbüttel hercege birtokába jutott a 17. század elején. A díszkéziratokat új otthonukban is megkülönböztetett tisztelet övezte, s ugyanúgy az udvari reprezentáció részévé váltak, mint valaha Budán. Szerepüket jelzik primér forrásaink, két egykorú könyvtárleírás a herceg környezetéből, Johann Schwartzkopfé és Hermann Conringé, akik a corvinákat a roppant gazdag gyűjtemény legrangosabb értékeiként tárgyalják. Kontextualizálás, a barokk hercegi udvar reprezentációjának feltárása, a két könyvtárleírás beható elemzése segít megérteni és kijelölni a corvinák pontos helyét, szerepét Wolfenbüttelben. Retorika, eszmetörténet, politikaelméleti irodalom a vizsgálódás legfőbb eszközei, melynek során részletesen szó esik a Corvináról szóló 15. és 16. századi művekről is, köztük Naldo Naldi eposzáról. A nyolc hiteles corvina beható elemzése révén pedig feltárulnak a Corvina könyvtár általános kérdései. A könyv szándéka szerint túlmutat a wolfenbütteli esettanulmányon, a kora újkori corvinarecepció, valamint általában a Corvina könyvtárról szóló források érvényes megközelítéséhez kíván lehetséges modellként szolgálni.

2024. július 1. és 4. között a University of Leeds szervezésében megtartott 30. International Medieval Congress három szekciójában tartott előadást kutatócsoportunk három tagja.
Orsós Julianna Losses, Failure, Redesign: The Crisis of the Dominican Order in the Late Medieval Kingdom of Hungary című előadásában a Domonkos-rend késő középkori válságát mutatta be, kiemelve a Nyulak-szigeti apácakolostor jogi képviseletet és birtokigazgatást biztosító gyakorlatát az apácák török hódítás előli menekülésének idején.
Tomkó Zoltán Blaming the Other: Scapegoating in a Divided Hungary after Suleiman's Final Campaign című előadásában I. Szulejmán 1566. évi magyarországi hadjáratát mutatta be a kortárs történetírók művein keresztül, kiemelve az írók pártállásának megjelenésítét szövegeikben.
Hende Fanni Newly Discovered Fragments of Henricus de Ratisbona's Vocabularius Lucianus Used as Part of a Bookbinding of an Account Book which Used to Belong to the Hungarian Chamber című előadásában a Magyar Kamara két számadáskönyvének kötéséből lefejtett kódextöredékeket mutatott be, amelyek az egykor a bécsi domonkosrend tulajdonában lévő kódexből lettek kivágva és kötésként felhasználva a kora újkorban.

A Debrecenben május 30-31-én megrendezett VII. Scriptorium-konferencián kutatócsoportunk három tagja tartott előadást. A konferencia első napján Hende Fanni A kolozsmonostori hiteleshely jegyzőkönyveinek in situ kódextöredék-palliumai című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratokat borító kódextöredékek közül azokat mutatta be, amelyek egykor a bencés apátság könyvtárához tartozó kódexekből lettek kivágva, és így fennmaradva tanúi a mára elveszett könyvtár néhány kötetének. A második napon Tomkó Zoltán A Trautson-hagyaték Kalocsán őrzött darabjai című előadásában bemutatta a családnak azon tagjait, akiknek a tulajdonában voltak egykor a családhoz köthető kódexek és nyomtatványok, illetve ezen köteteknek a Főszékesegyházi Könyvtárba kerülésének útját. Őt követően Kisdi Klára Két titokzatos címerpajzs a kalocsai kódexeken: ki lehetett az Ms 177 és az Ms 383 korábbi tulajdonosa? című előadásában két kalocsai kódexben fellelhető címert azonosítva mutatta be a kódexeknek a címert szintén tartalmazó, a gyulafehérvári Batthyáneum gyűjteményében található párhuzamait.

A Nagyváradi Egyházmegye, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (HUN-REN PTE-PPKE) és a PPKE BTK, valamint a Moravcsik Gyula Intézet 2024. május 2–4. között a nagyváradi püspöki palotában rendezte meg a Festum Varadinum keretében, immáron tizedik alkalommal a Fraknói Akadémiát. A tudományos emlékkonferencia címe a következő volt: Fraknói Vilmos püspök, nagyváradi kanonok, az MTA-főtitkára és a magyar történetkutatás. Az előadók között kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna is szerepelt. Előadásában a Tudományos Akadémia elnöki tisztségét több mint harminc évig betöltő Berzeviczy Albert értékelését vette alapul, aki szerint Fraknói Vilmos a legjelentősebb vitáit Thaly Kálmánnal, Kossuth Lajossal és Marczali Henrikkel folytatta. Az előadó bemutatta, hogy a vitapartnerek – és ezzel közvetve Fraknói Vilmos legjelentősebb kutatási témáinak – megjelölését a korszak tudománypolitikai elvárásai határozták meg.
A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport beszámolóját az alábbi linken olvashatják.

2024. május 14-én 16 órától kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor és Orsós Julianna előadást tartanak az Osztrák Tudományos Akadémia kutatócsoportjának meghívására. Az online előadás címe: Die deutschsprachigen mittelalterlichen Handschriften von Kalocsa. 50 Jahre Forschungsgruppe Fragmenta et Codices. További részletek a meghívóban.

Világ világa, virágnak virága – Az Ómagyar Mária-siralom meséje címmel Madas Edit ismeretterjesztő előadást tartott a Kossuth Rádióban 2024. március 30-án. A műsor visszahallgatható ezen a linken.

Örömmel és büszkén adjuk hírül, hogy Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Madas Editnek, kutatócsoportunk korábbi vezetőjének a kódexek történeti vizsgálata és katalogizálása, a korai magyar írásbeliség és a latinitás története terén is meghatározó eredményei, a szentek és a szentség hírében elhunytak élete mellett a prédikációirodalom terén is kiemelkedő kutatásai elismeréseként.

2024. február 1-én munkatársunk, Boreczky Anna részt vett az Olomoucban Cloister, Reform and Town: Religious Communities and Laity in 15th-Century Central-Europe címen megrendezésre került workshopon. Prezentációjában egy képeskönyv (Concordantiae Caritatis) példáján a késő középkori társadalmi és vallási reformoknak a könyvkultúrára tett lehetséges hatásait: a megrendelés, készítés, használat új gyakorlatait és ezzel összefüggésben a kép- és szöveganyag változásait tematizálta.

Kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Kutatói Mobilitás Pályázata és a bécsi Collegium Hungaricum támogatásával december 4--22. között az osztrák fővárosban kutatott. Ott tartózkodása során a készülő kalocsai kódexkatalógus német nyelvű kéziratainak leírásához és saját késő középkori, német nyelvű krónika-kutatásához gyűjtött anyagot, de nem mulasztotta el, hogy a kutatócsoport nevében az Osztrák Tudományos Akadémián kedves kollégáinkkal és a Collegium Hungaricum tudományos igazgatójával, ifj. Dr. Bertényi Ivánnal a jövőbeni együttműködésről egyeztessen.

2023. november 18-án Korondi Ágnes kollégánk előadást tartott Anyanyelvű Krisztus-életrajzok a késő középkori cseh és magyar irodalomban címmel a Magyar Tudomány Napja Erdélyben címmel évente megszervezett konferenciasorozat Nyelv-, irodalom-, néprajz és színháztudományi szekciójában, amelyre az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és a Kolozsvári Magyar Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Szakbizottsága szervezésében került sor. A szekció programja itt érhető el:

„… ki most tétlenségben marad, nincs jövője” címmel időszaki kiállítás nyílt november 13-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dísztermében, a Szent István Társulat alapításának 175. évfordulója alkalmából. Az eredeti műtárgyak, korabeli dokumentumok, fényképek, könyvek és interaktív elemek segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a hazai katolicizmus e nemzeti szinten is jelentős kulturális intézményének történetébe.
A megnyitóünnepségen köszöntőt mondott Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója; Erdő Péter bíboros, prímás és Sarbak Gábor, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője és a Szent István Társulat elnöke. Közreműködött a Sólyom Quartett.
Részletes beszámoló olvasható az eseményről a Magyar Kurír oldalán.
A kiállításról az OSZK honlapja nyújt további tájékoztatást.
Interjú Sarbak Gáborral az évforduló kapcsán.

2023. november 8. és 10. között az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen rendeztek nemzetközi konferenciát a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatása 300. évfordulójának alkalmából. A konferencián Hende Fanni az 1722-1723-ban összeült országgyűlés ceremóniáin elhangzott beszédekről tartott előadást. Az eseményről az Eger Televízió is beszámolt.

2023. október 18−20-án Korondi Ágnes kollégánk előadást tartott a Historický text a jeho interpretace című interdiszciplináris kollokviumon, amelyet a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája Nyelvtudományi Intézetének nyelvtörténeti osztálya szervezett. Ezen az évente sorra kerülő kollokviumon a cseh nyelvtörténeti kutatói, valamint ó- és középcseh szövegekkel foglalkozó történészek, irodalomtörténészek stb. vesznek részt. Kollégánk The Old Czech Translations of the Dialogus beatae Mariae et Anselmi de passione Domini című előadásában a latin kegyességi szöveg ócseh verses fordításairól beszélt. A rendezvény programja itt érhető el.

A Jézus Társasága feloszlatásának 250. évfordulója és Pray György születésének 300. évfordulója alkalmából Jezsuita - Pray - Kódex címmel tudományos konferenciát rendezett az Országos Széchényi Könyvtár, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára.
A jubileumi konferencia második napjának programja a Pray-kódex köré szerveződött, az előadások az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében hangzottak el. Kutatócsoportunkat Madas Edit és Boreczky Anna előadóként, Sarbak Gábor szervezőként, illetve szekcióvezetőként képviselte.
Madas Edit bevezető előadásában a Pray-kódex kodikológiai és tartalmi leírását ismertette, Boreczky Anna pedig a kódex passióciklusát és könyvfestészeti vonatkozásainak bizánci hátterét mutatta be. A konferencia programja itt, a róla szóló beszámoló pedig itt tekinthető meg.

Munkatársunk, Orsós Julianna 2023. szeptember 16-án, az Ars Sacra Fesztivál keretében Teológusok és humanista jogászok vitája a késő középkorban az Ószövetségről és a héber könyvekről címmel tartott ismeretterjesztő előadást. Az eseményen a kölni domonkosok Johannes Reuchlin műve ellen lefolytatott eljárását és az azt megelőző eseményeket tárgyalta. Beszélt arról is, hogy mi volt a katolikus egyház alapállása a késő középkori zsidóüldözésekkel, vérvádakkal kapcsolatosan, és hogy miként kapcsolódnak össze teológiai és jogi érvek az Augenspiegel elleni perben. Az előadást jó hangulatú beszélgetés követte.

Szent Pál, Ecclesia és Synagoga allegorikus ábrázolása
a saint denis-i apátság Szent Peregrin-kápolnájában.
Forrás: Wikipédia
Kutatócsoportunk együttműködő partnerként vett részt a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport által kilencedik alkalommal szervezett Fraknói Nyári Akadémián, amelynek középpontjában az egyháztörténelem legújabb eredményeit ismertető előadások álltak. Az augusztus első hétvégéjén, Kalocsán megrendezett eseményen Sarbak Gábor előadásában az egyházi gyűjtemények kódexeinek feltárásáról és feldolgozásáról beszélt, amely a 19. században a liturgikus kódexek összegyűjtésével kezdődött, majd több könyvtárosnak, kutatónak köszönhetően a következő évtizedek során a gyűjtemények állománya katalógusokban is elérhetővé vált. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexeinek jelenleg készülő katalógusa. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes és Zsupán Edina egy-egy kódexen keresztül ennek a munkának a legfrissebb eredményeit mutatta be a résztvevőknek. Az eseményről készített részletes beszámoló és fényképek elérhetők a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport honlapján.
Korondi Ágnes, Orsós Julianna, Tomkó Zoltán és Hende Fanni a konferenciát megelőzőleg, augusztus első hetében három napot dolgoztak a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexeinek feltárásával.

Kutatócsoportunk tagja, Zsupán Edina a Mandinernek nyilatkozott a Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítéséről, a Corvina-feltárás módszertanáról és a bécsi kódexek vizsgálata során tett új felfedezésekről. A beszélgetést az az alábbi linken olvashatják.

Kollégánk, Orsós Julianna is részt vett Ottokar aus der Gaal középfelnémet nyelvű krónikája, a Stájer Rímes Krónika magyar vonatkozású részleteinek fordításában és a munkához kapcsolódó kutatásban. A 13. század második felének és a 14. század elejének magyar és közép-európai történéseit tárgyaló mű minden, a korszakkal foglalkozó medievista számára alapvető fontosságú forrás. A munkát fordította, bevezető tanulmánnyal és kommentárokkal ellátta Bagi Dániel professzor, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék tanszékvezetője, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont oldalán szereplő hírt az alábbi linken olvashatják.

Munkatársunk, Boreczky Anna, 2023. 05. 27-én A középkori magyar könyv és könyvhasználat címen tartott előadást a hazai könyvtörténeti kutatások hagyományairól és lehetséges új útjairól az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága és a MOKKA-R által szervezett, az Országos Széchényi könyvtárban tartott Eredmények és fehér foltok a régi magyar könyv kutatásában című konferencián.

2023. április 27. és 29. között került sor a pozsonyi Comenius Tudományegyetemen a közép-európai középkorász kutatók szakmai szervezete, a Medieval Central Europe Research Network nagyszabású konferenciájára, amelynek idei kerettémája a folyamatosság és változás volt (Continuity and Change in Medieval Central Europe). A három nap során több párhuzamos szekcióban több mint kétszáz izgalmas előadás hangzott el angol nyelven. A rendezvényen az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport képviseletében négy kutató tartott előadást: Hende Fanni, Orsós Julianna, Zsupán Edina és Korondi Ágnes. Hende Fanni a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár Ms 19 jelzetű, egykor kétkötetes breviáriumból összeolvasztott kódexének létrejöttét fejtette fel. Orsós Julianna Luther Márton Magyarországi György Tractatus de moribus, conditionibus et nequitia Turcorum című művéhez írt előszavát elemezte. Zsupán Edina Maria Theisennel, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársával közösen tartott előadásában a Zrednai Vitéz János környezetében működő scriptorium itáliai humanista stílusban készült, újonnan azonosított darabjairól számolt be. Végül Korondi Ágnes egy késő középkori, Szent Anzelmnek tulajdonított latin Mária-siralom magyar és cseh nyelvű változatait, valamint az azokat megőrző kéziratokat mutatta be.
A konferencia teljes programja itt érhető el.

Hende Fanni május 18. és 21. között Medgyesen, a Mai Aproape de Creator - Closer to the Creator - Näher am Schöpfer. Archive și biblioteci parohiale înainte de modernitate - Parish Archives and Libraries in Premodern Times - Pfarrarchive und -bibliotheken der Vormoderne (ca. 1350-1650) címmel megtartott konferencián vett részt, ahol a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveinek kódextöredék-palliumairól tartott előadást. A workshop a medgyesi erődített Szent Margit-templom egyik tornyában újra felfedezett könyvgyűjtemény köré szerveződött.
A konferencia programja.

Az idén Veszprémben megrendezett VI. Scriptorium-konferencia első napján, május 10-én munkatársunk, Hende Fanni tartott előadást Dömötör Adrienne-nel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatójával közösen, egy középkori magyar nyelvű bejegyzéseket tartalmazó, Alexander de Villa Dei grammatika-tankönyvéből származó kódextöredékről, amely az Országos Levéltárban a Kolozsmonostori konvent egyik jegyzőkönyvének palliumaként maradt fenn. A konferencia második napján kutatócsoportunk szerződéses munkatársa, Tomkó Zoltán is előadást tartott a korábban csak egy kései magyar nyelvű fordításban ismert zimonyi találkozóról írt beszámoló kézirati kérdéseiről. Kollégánk a szöveg egy korábban ismeretlen, 16. századi latin nyelvű kéziratát is bemutatta, amelyet a közelmúltban sikerült feltárnia.
A konferenciáról.

Kutatócsoportunk munkatársa, Boreczky Anna, két, magyar és olasz kutatók együttműködésében 2021-ben és 2022-ben megjelent kiadvány könyvbemutatóján vett részt. 2023. április 18-án a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Le Meditationes vitae Christi in volgare secondo il codice Paris, BnF, it. 115 címen, Diego Dotto, Falvay Dávid és Antonio Montefusco szerkesztésében megjelent kötet, 2023. április 25-én az MTA Könyvtár és Információs Központban a Luigi il Grande Rex Hungariae című, Giovanna Baldissin Molli, Franco Benucci, Maria Teresa Dolso és Máté Ágnes által szerkesztett kötet bemutatójára került sor. Munkatársunk a kötetek művészettöténeti vonatkozásairól beszélt.

Őszentsége Ferenc pápa magyarországi látogatásának tiszteletére az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítást szervez „Uram, hallgasd meg én imádságomat…” A magánáhítat könyvei a középkor végén címmel. A tárlat a késő középkori Magyar Királyságban és tágabb környezetében magánáhítat céljára használt latin és népnyelvű kézírásos és nyomtatott könyvek különböző típusait mutatja be. A kiállított hét kódex és egy nyomtatvány, valamint az ezeket kiegészítő, digitális eszközön hozzáférhető anyag segítségével bevezetjük a látogatót a késő középkori imakönyvek színes világába. E személyre szabott könyvecskéken keresztül bepillantást nyerhetünk a középkor végi emberek lelkiéletébe, aggodalmaiba, reményeibe. A látogatók megtekinthetik gyűjteményünk egyik leggazdagabban díszített kéziratát, megtudhatják, mi mindentől védekezhetett imádsággal egy 16. század eleji apáca vagy világi férfi, s megpróbálkozhatnak a nyelvemlékkódexek magyar imáinak kibetűzésével. A kiállítás kurátorai kutatócsoportunk tagjai, Korondi Ágnes és Sarbak Gábor.
A tárlat 2023. április 22. és május 6. között lesz megtekinthető.
A kiállítás részletes ismertetése.
Beszámoló megnyitóról.

A Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése kapcsán 2023. április 12-én az Országos Széchényi Könyvtár sajtótájékoztatót tartott.
A rendezvényen Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a jelenlévőket, Rózsa Dávid főigazgató bemutatta a virtuális egyesítés munkáját, a kutatásról és a bővülő digitális szolgáltatásról pedig Zsupán Edina, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa számolt be a közönségnek.
Beszámoló az eseményről.

Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor a Magyar Nemzet kulturális rovatában a hazai középkori kódexállományról nyilatkozott, valamit a nemrég németül is megjelent Esztergomi kéziratkatalógus munkálatairól mesélt az olvasóknak.

Munkatársunk, Zsupán Edina Klebersberg Kunó-ösztöndíjban részesült. Két hónapos kutatóútja során a Bécsben, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött corvinák közül a Janus Pannoniushoz köthető kódexeket vizsgálja majd. A nyertes pályázathoz szívből gratulálunk és eredményes kutatómunkát kívánunk!

Megjelent az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport által elkészített Esztergomi kódexkatalógus német nyelvű kötete
Az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatómunkájának eredményeként készült el Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei című kódexkatalógus, melynek immár német nyelvű kiadása is megjelent. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Akadémiai Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott kötet a mai Esztergom nagy könyvgyűjteményeiben őrzött jelentős kódexek tudományos igényességgel készült leíró katalógusa. Szerzői Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor, a fordítás Vizkelety András munkája, a köteteket Madas Edit szerkesztette. A 2021-ben megjelent magyar és az új német nyelvű változat közös bemutatóját 2023. február 20-án tartották a kutatócsoportnak is otthont adó OSZK-ban.
A bemutatón Szovák Kornél, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója elmondta: a legmagasabb tudományos követelményeknek megfelelő katalógus amellett, hogy kidolgozta a kodikológia magyar tudományos szaknyelvét, olvasmányos is. Irányadó a munka, eddig ugyanis nem állt rendelkezésre olyan kézikönyv, amely a kódexek leírásait a hazai kutatás számára magyar nyelven hozzáférhetővé tette, minthogy kezdetben latin, majd német nyelven készültek ezek a munkák.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a kutatócsoport munkájával sokat tesz a középkori magyar írásbeliség és könyvkultúra láthatóságáért. Az immár németül is megjelent kódexkatalógus felhívja a figyelmet a három esztergomi könyvtár eddig sokak számára láthatatlan kincseire, elhelyezve azokat a magyar és a nemzetközi tudományosság horizontján.
A kutatócsoportnak otthont adó OSZK a kulturális ágazatban egyre erősödő innovációs folyamat egyik legfontosabb letéteményese, melynek értékmentő és értékteremtő munkájához a kormányzat biztosítja a megfelelő feltételeket ‒ hangsúlyozta a kötetbemutatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna. Hozzátette: az Esztergomi kódexkatalógus jó példája annak, miként lehet a nemzeti kincseket elérhetővé tenni a jelen és a jövő kutatói számára. A kötet óriási értéke az a felemelő gondosság, megbecsülés és büszkeség, amellyel az ELKH és az OSZK közös kutatócsoportjának tagjai a katalógus alapját jelentő kincsekhez nyúltak.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy ez a kiválóan pontos és részletes, szakszerű és gazdag kódexkatalógus mintegy tizenöt év kutatómunkájának eredménye. Mint hozzátette, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjainál senki sem oldhatta volna meg jobban ezt a feladatot, munkájuk világszínvonalat képvisel.
Madas Edit akadémikus a kutatócsoport nevében köszönetet mondott az OSZK és az ELKH támogatásáért, Vizkelety András munkáját méltatva pedig kiemelte: a kötet német verziója nem egyszerű fordítása a magyarnak, hanem azon messze túlmutató adaptálása.
Az eseményről az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósítását idéztük. Beszámolt róla még többek között az Országos Széchényi Könyvtár, Magyarország Kormányának honlapja, az M5 Agenda című műsora (4:21-től kezdve), valamint a Kossuth Rádió Kalendárium című műsora (15:47-től).
Az elhangzott interjúk visszahallgathatók a műsornévre kattintva.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárával való szakmai együttműködésnek köszönhetően a levéltár könyvtárában őrzött, 1590-ben nyomtatott Vizsolyi Biblia kötéséből előkerült kódextöredéket Hende Fanni kollégánk azonosította, amiről honlapján a levéltár is beszámolt.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport örömmel értesíti Önt, hogy megjelent az esztergomi kódexkatalógus német változata.
A kutatócsoportnak otthont adó Országos Széchényi Könyvtárban 2023. február 20-án, hétfőn délután öt órakor kerül sor mind a magyar, mind a német kötet bemutatójára a VI. szinten, a Díszterem előtt.
A katalógusokról Szovák Kornél, az ELKH BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója beszél.
A Sólyom Quartett (Szabó Gergely - hegedű, Nagy László - hegedű, Kisdi Gellért - brácsa és Bozsoki-Sólyom Pál - cselló) előadásában Alexander Glazunov: Suite for string quartet (Op. 35 No. 3) 3. tétele (Orientale) és Peter Warlock: Capriol Suite 1. (Basse-Danse) és 2. tétele (Pavane) hangzik el.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6., VI. szint, Alapítók csarnoka.
A Facebook esemény linkje itt.

2023. február 9-én munkatársunk, Boreczky Anna előadást tartott a CLOISTER AND TOWN: RELIGIOUS REFORM AND LAITY címen Brnóban, a Masaryk Egyetemen megrendezésre került workshopon. Prezentációjában egy 14. századi tipológiai képeskönyv, a Concordantiae Caritatis későbbi adaptációiról és olvasóközönségének változásairól beszélt.
2023. január 19-én Korondi Ágnes előadást tartott az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport Kálvária. Keresztútjárás a régi magyarországi irodalomban és művészetben című konferenciáján. Kollégánk a Planctus Mariae et Anselmi de passione Domini középkori népnyelvű fordításairól beszélt.
Zsupán Edinát tagjai közé válaszotta a Nemzetközi Latin Paleográfiai Bizottság, a Comité international de paléographie latine. A magas presztízsű szakmai közösségben Magyarországot így jelenleg kutatócsoportunk két tagja, Madas Edit és Zsupán Edina képviseli. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!
Sarbak Gábor Hadnagy Bálint mirákulumos könyve címmel tartott előadást 2022. december 9-én, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kara által szervezett Latinitas Hungarica sorozatban. A Remete Szent Pál csodáit felsoroló kötet ismertetésén keresztül Hadnagy Bálint pálos szerzetes alakját hozta közelebb hallgatóihoz.
Az V. Scriptorium-konferencián, november 24-én kutatócsoportunkat Zsupán Edina és Hende Fanni képviselte. Zsupán Edina Scriptorium Vitéz János esztergomi érsek (1465–1472) környezetében címmel tartott előadást. Az előadás a Vitéz környezetében az esztergomi években működő scriptoriumot tárta fel, melynek azonosítását komplex – paleográfiai, kodikológiai, művészet- és művelődéstörténeti – módszerek tették lehetővé. Hende Fanni és Gilányi Gabriella (ELKH BTK Zenetudományi Intézet) az együttműködésben feldolgozott erdélyi antifonále öt ismert töredékét mutatták be. Hende a töredékek őrzőkönyveit könyvtörténeti, Gilányi pedig a fragmentumok liturgikus tételeit zenetörténeti szempontból vizsgálta. Beszámoló a konferenciáról.

2022. november 28-án az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 220. évfordulója alkalmából rendezett, Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában című tudományos konferencián kutatócsoportunk több tagja tartott előadást.
Sarbak Gábor a częstochowai pálos kantualéról beszélt. Az idén az OSZK-ban restaurált papírkódex kodikológiai bemutatása mellett ismertette annak tartalmát és a benne fennmaradt nyelvemléket is. Tóth Zsuzsanna és Benke Éva, a könyvtár restaurátorai a kódex kötésének jelentőségét és a restaurálás folyamatát mutatták be.
Zsupán Edina Janus Pannonius – vers / próza /ritmus címmel tartott előadást. Janus Pannonius görögről latinra készített prózafordításainak vizsgálata a kutatás kevésbé művelt területei közé tartozik. Az előadás a költő leghosszabb fordításának, Plutarchos: Királyok és hadvezérek bölcs mondásainak szövegét vizsgálta, azt az általános megfigyelést kívánva demonstrálni Janus esetével, hogy olykor a kódexekben található szöveg pótolhatatlan segítséget nyújthat egy-egy alkotó poétikájának megértéséhez.
Az előadások rezüméi elérhetők itt.
Az évfordulóhoz kapcsolódó workshop keretében a könyvtár osztályai is bemutatkoztak egymásnak. Itt Korondi Ágnes és Hende Fanni ismertette a kutatócsoport történetét, kutatási területeit, tudományos együttműködéseit, illetve a könyvtárban és azon kívül végzett ismeretterjesztő munkáját.

Kutatócsoportunk három tagja is részt vett az Árpádházi Szent Margit és kora. 750 éves örökség című, háromnapos jubileumi konferencián. Madas Edit akadémikus, kutatócsoportunk korábbi vezetője rámutatott a Szent Margit maradványainak nyughelyét illető, forrásokban megragadható szóhasználati különbségekre, és tisztázta azok jelentőségét a szentté avatási eljárásban. Lauf Judit előadásában két olyan kódex került bemutatásra, amelyekről eddig nem volt köztudott, hogy kapcsolatba hozhatók a Nyulak szigeti domonkos apácákkal. Az egyik a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban őrzött ferences regula (Cod. Med. 5). E könyv kötésének hátsó tábláján egy olyan 16. század elején bejegyzett magyar nyelvű verssor olvasható, amely a Ráskai Lea által 1510-ben másolt Példák könyvében is megtalálható. A másik egy latin nyelvű, vegyes tartalmú liturgikus kódex (Esztergom, Érseki Simor Könyvtár 2-36-4/7875), amely minden bizonnyal a Nyulak szigeti domonkos apácák tulajdonában és használatában volt. Orsós Julianna a Margit-legenda késő középkori német fordításai és a domonkos obszervancia viszonyát elemezte, és bemutatta a fennmaradt példányok és Mátyás király Margit szentté avatásáért tett törekvései közötti összefüggéseket.
Sarbak Gábor és Czagány Zsuzsa szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg Cantuale Paulinorum s. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléről címmel. A kódex vizsgálatának eredményeit közlő írások között olvashatjuk Sarbak Gábor: Magyar pálos kódex a lengyel pálos kolostorban című tanulmányát is. A kötetről bővebb információ a BTK Zenetudományi Intézet honlapján érhető el.
2022. október 27-én az ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport könyvbemutatót tartott, ahol a Lelkiségtörténeti bibliográfiák című könyvsorozat három új kötetét mutatták be. A rendezvényen Korondi Ágnes ismertette az 1800 előtti magyarországi imádságok és elmélkedések szakirodalmi bibliográfiája 2020-ig című kiadványt, amelyet Kónya Franciska állított össze.
Kutatócsoportunk tagja és korábbi vezetője, Madas Edit akadémikus mutatta be 2022. október 18-án John F. Collins Az egyházi latin nyelv alapjai című könyvének magyarra fordított változatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Bibliai Nyelvek Tanszékén.
Orsós Julianna Die ungarischen Herrscher in Jakob Twingers Chronik címmel tartott előadást az Eötvös Collegium Germanisztika Műhelye, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Osztrák Kulturális Fórum közös konferenciáján, 2022. október 18-án.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az Országos Széchényi Könyvtárban járt. Kutatócsoportunk tagja, Zsupán Edina három olyan corvinát mutatott be neki, amelyek immár megtalálhatók a Könyvtár corvinákat bemutató oldalán.
Korondi Ágnes Kottaner Jánosné 15. század végi emlékiratáról, annak irodalomtörténeti jelentőségéről beszélt a Magyar Nők sorozat legújabb adásában, október 8-án. Az adás visszanézhető az alábbi linken.

Kutatócsoportunkhoz 2022 szeptemberében csatlakozott Tomkó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának PhD-hallgatója. Zoltán máris bekapcsolódott a töredék-adatbázis előmunkálataiba.
Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor Szeptember 30-án, a Kutatók Éjszakáján a késő középkori formuláskönyvekről tartott ismeretterjesztő előadást.
Orsós Julianna az ELTE-BTK Történeti Intézet és a Germanisztikai Intézet közös konferenciáján tartott előadást. Munkatársunk részt vett a Bagi Dániel professzor vezetésével zajlott nagyszabású projektben (NKFI 113848), melynek részeként a Stájer Rímes Krónika magyar vonatkozású részleteinek fordításán és feltárásán dolgozott. A konferencián a IV. Béla lányáról és unokájáról szóló részleteket elemezte, és rámutatott Macsói Anna és Halicsi Kunigunda elsőrangú diplomáciai tevékenységére.
Május végén elindult virtuális Corvina-újraegyesítési projektünk keretében már közel ötven corvina digitális példányát és közlési engedélyét kapta meg az Országos Széchényi Könyvtár. Kutatócsoportunk két tagja, Madas Edit és Zsupán Edina részt vett a Comité international de paléographie latine 2022. szeptember 14‒16. között, Prágában megrendezett 22. Colloquiumán, ahol Zsupán Edina Development of humanistic writing in Hungary from Johannes Vitéz de Zredna until the Bibliotheca Corvina címmel tartott előadást.
2022. szeptember 7‒10. között Esztergomban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központjában került megrendezésre a Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése című tudományos konferencia, amelyen munkatársunk, Zsupán Edina A prózafordító Janus Pannonius címen tartott előadást.
Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor Pálos reformtörekvések a középkor végén? címmel tartott előadást 2022. szeptember 16-án az Ordine et disciplina reformare -- Szerzetesi reformok Magyarországon című egyháztörténeti konferencián, Pannonhalmán.
Hende Fanni és Korondi Ágnes átvették a Bolyai Ösztöndíjasoknak járó okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, a Bolyai-napon. Szívből gratulálunk, és eredményes kutatómunkát kívánunk munkatársainknak!

A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Adamik Tamás középkori latin irodalomtörténetet tárgyaló könyvsorozatának negyedik, egyben befejező kötete, Latin irodalom az érett középkorban (12-13. század) címen. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara Latin Tanszékének professor emeritusa a középkori irodalom ezen “aranykorának” ismertetését a keresztes háborúk koránál indítja, hosszasan elidőzik a párizsi egyetem tanárainál, majd a magyarországi legendairodalomra tett kitekintés után könyvét a Gesta Romanorum illetve a Carmina Burana a későbbi korszakok elbeszélő, illetve lírai alkotásaira is óriási hatást gyakorló gyűjteményeivel zárja. A kötet szerkesztője – a korábbi részekhez hasonlóan – kutatócsoportunk tagja, Kisdi Klára.
A könyv bemutatójára 2022. szeptember 23-án, 17 órakor kerül sor ELTE BTK Gombocz-termében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület, földszint). Az esemény moderátora Sarbak Gábor.

2022 szeptemberétől kutatócsoportunk két munkatársa, Hende Fanni és Korondi Ágnes Bolyai Ösztöndíjban részesül. Hende Fanni Kódextöredékek az Országos Levéltárban címmel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának négy fondjában az eddig ismeretlen, még kötésként szolgáló kódextöredékeket fogja feltárni. Korondi Ágnes az Anyanyelvű és latin passióelbeszélések a késő középkori Magyarországon és Kelet-Közép-Európában című kutatásában a késő középkori magyar nyelvű kódexirodalom Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő szövegeinek forrásvidékét, kompilációs és narratív technikáit, valamint az ezekhez köthető kegyességi törekvéseket és célkitűzéseket vizsgálja. A két hároméves kutatási projekthez az Országos Széchényi Könyvtár biztosítja az intézményi hátteret.

2022. június 16–18-án Korondi Ágnes részt vett a jászvásári egyetem bibliafilológiai kutatóintézete (Universitatea „Alexandru Ioan Cuza” din Iaşi, Centrul de Studii Biblico-Filologice „Monumenta linguae Dacoromanorum”) által szervezett, „Explorări în tradiţia biblică românească şi europeană.” Ediţia a XI-a című, a román nyelvű bibliafordításokkal foglalkozó nemzetközi szimpóziumon. Kollégánk online tartott román nyelvű előadása a legrégebbi román zsoltárfordítás lehetséges forrásaiként szóba jöhető magyar zsoltárfordításokról szólt, címe Surse maghiare prezumate ale traducerii Psaltirii în limba română (secolul al XVI-lea): funcţii şi forme în schimbare.
A konferenciáról készült felvételek itt érhetőek el.
2022. június 9. és 11. között Korondi Ágnes nemzetközi konferencián vett részt a Veronai Tudományegyetemen. A Translation Automatisms in Early Vernacular Texts: Units, Clusters, Networks című tanácskozáson kollégánk Powerful Verses: Psalm Quotations in Old Hungarian Prayers címmel egy népszerű zsoltárversekből összeállított késő középkori latin imádság magyar fordításait vizsgálta. A konferencia plakátja itt érhető el.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága Opus mirabile-elismerésben részesítette az OSZK 2018/19-es corvinakiállításának katalógusát, amely kutatócsoportunk munkatársa, Zsupán Edina szerkesztésében jelent meg „Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye címmel. A katalógus megalkotásában kutatócsoportunkból Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor is részt vett. Az ünnepélyes elismerés-átadóra 2022. június 10-én pénteken, délután 3 órakor kerül sor az Akadémia székházának második emeleti kistermében.
Tájékoztató a katalógusról.
A kiállítás 3D változata megtekinthető az OSZK corvinahonlapján.
Meghívó.

Korondi Ágnes szakértőként szerepelt az M5 Magyar nők című sorozatának a kódexmásoló domonkos apáca, Ráskay Lea munkásságát bemutató epizódjában. A műsor itt nézhető vissza.

Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor és a 19. századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely tagja, Klestenitz Tibor részt vettek az Egyháztörténészek VIII. Országos Találkozóján, amely a META Egyesület és a PTE BTK Történettudományi Intézetének közös szervezésében valósult meg.
Klestenitz Tibor az egyházak 20. századi médiahasználatáról szóló kerekasztal beszélgetésen vett részt, Sarbak Gábor pedig a nemrégiben megjelent pálos és jezsuita rendtörténeti kiadványokról szóló szekcióban, az előbbi munka lektoraként szerepelt.

Május 13-án kollégánk, Korondi Ágnes tudománynépszerűsítő előadást tartott Anyanyelvű kódextöredékek és kelet-közép-európai nemzeti irodalomtörténeti narratívák címmel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Alumni Napok c. rendezvényén, az egyetem Magyar Tagozatának nyitóprogramján a humánszakos alumnusok képviseletében. Az előadásban az OSZK-ban folyó töredékkutatásról és a gyűjteményben őrzött több értékes töredékről is szó volt. Az eseményről készült videó megtekinthető az intézmény Facebook-oldalán.
Korondi Ágnes május 20–21-én részt vett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának Középkori és Kora Újkori Történeti és Művészettörténeti Intézete, valamint a Román Akadémia George Bariţiu Történeti Intézete által szervezett Preaching in Liminal Areas of Medieval Western Christianity. Similarities, Connections, Contrasts című nemzetközi műhelykonferencián. Kollégánk Between Sermon and Meditation: A Late Medieval Hungarian Passion Text című előadása a Döbrentei-kódex passiószövegének műfaji kérdéseiről szólt.
2022. május 4-én az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete Nyitott Napok rendezvénysorozatának meghívott előadója Hende Fanni volt. "Könyvkötésként és iratborítóként fennmaradt kódextöredékek" című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának közelmúltban feltárt töredékgyűjteményét ismertette. Az Intézet honlapján az eseményről képes beszámoló olvasható.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjat adományozott Dr. Sarbak Gábor irodalomtörténésznek, kodikológusnak, kutatócsoportunk vezetőjének. A kitüntetést a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át 2022. április 27-én Budapesten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet Dr. Sarbak Gábor a keresztény kultúra továbbadásáért végzett. A díjazottal az ünnepi alkalomból a Magyar Kurír beszélgetett.


2022. április 6-án tartották a Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Az Év Levéltári Kiadványa díjak átadását. A Monográfiák, tanulmánykötetek és egyéb kiadványok kategória II. díját Hende Fanni, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tagja vette át a Magyar Nemzeti Levéltár nevében. A díjazott mű Hende Fanni Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között című könyve 2021-ben jelent meg a Magyar Nemzeti Levéltár által elnyert A magyarországi rendiség politikai kultúrája, 1526–1848 című (NKFI K 116166; vezető kutató: H. Németh István) kutatási projekt keretében, amelyben a könyv szerzője társkutatóként vett részt. A díjazott kiadványok listája és az átadón készült képek elérhetők a Magyar Levéltári Portálon.

Hende Fanninak a 18. századi országgyűléseken elhangzott ceremoniális beszédeit elemző tanulmánya jelent meg az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének folyóiratában, a Central-European Studies (Центральноевропейские исследования) 2021/4. számában Политическая коммуникация венгерского короля и сословий в парламентских церемониях, 1687–1765 гг. címmel. A tanulmányt oroszra Olga Khavanova, az Intézet történésze fordította.
Kutatócsoportunk három tagjának közreműködésével magyar és angol nyelvű tanulmánykötet látott napvilágot Kálmáncsehi Domonkos humanista főpap (1432--1503) New Yorkban őrzött breviáriumáról és misekönyvéről. A könyv a kódexről készült, korábban megjelent facsimile-válogatás kísérő kötete. A kódexet és szellemi hátterét kodikológiai, művészet- és liturgiatörténeti szempontok alapján körüljáró három tanulmányt Zsupán Edina szerkesztette, aki egyúttal a kézirat és a budai királyi könyvkészítő műhely kapcsolatát vizsgáló tanulmányt is jegyzi. Lauf Judit tanulmányában a kódex kodikológiai leírása mellett az egybeszerkesztett két liturgikus könyv rítusát elemzi. Mikó Árpád írása Kálmáncsehi Domonkos reneszánsz életpályáját vázolja fel, illetve a kódex ikonográfiai elemzését végzi el. A tanulmányokat Korondi Ágnes és Nagy Katalin fordították angolra. Az igényes kiállítású kötet, akárcsak a hasonmás kötet a Schöck ArtPrint Kft. színvonalas munkája.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tisztelettel meghívja Önt 2022. március 11-én, pénteken 15 órára (helyszín: Esztergom, Pázmány Péter u. 2.) az esztergomi kódexkatalógus kötetbemutató rendezvényére és az ahhoz kapcsolódó kódexkiállítás megnyitójára.

Örömmel adjuk hírül, hogy Madas Edit szerkesztésében megjelent a Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae sorozat legújabb tagja, az esztergomi könyvtárakban található középkori kódexek tudományos igényességgel készült leíró katalógusa, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei címen. A részletes állománytörténeti tanulmányt és az adatbőség jellemezte leírásokat mutatók, mellékletek és szakirodalmi jegyzék, valamint színes képek egészítik ki. A katalógus Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor munkája. Egyes tételek társszerzői: Boreczky Anna, Erdő Péter, Szoliva Gábriel, Dominique Vanwijnsberghe, Kateřina Voleková, Zsoldos Endre. A katalógus a közeljövőben német változatban is megjelenik.
A kötet megrendelhető a bibliotheca@bibliotheca.hu E-Mail címen, ára 6000,- Ft.
A kötet bemutatójára 2022. március 11-én, pénteken 15 órakor kerül sor.

A Művészettörténeti Értesítő legújabb, 70 (2021) számában megjelent Zsupán Edina Vitéz János Pliniust olvas. A laurentumi villaleírások és a magyar humanizmus kapcsolatához című tanulmánya.

2022. január 20-án került sor az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport által rendezett, Lelkiségtörténeti kutatások múltja, jelene és jövője című műhelykonferenciára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. A rendezvény célja az volt, hogy a tágabb értelemben vett lelkiségtörténettel foglalkozó kutatócsoportok, szakmai műhelyek képviselői bemutassák eddigi tevékenységüket, folyamatban lévő kutatásaikat, jövőbeli terveiket. Kutatócsoportunkat Sarbak Gábor mutatta be, Lauf Judit és Zsupán Edina pedig Kálmáncsehi Domonkos New York-i breviáriuma és misekönyve címen tartott tudományos előadást.

2021. november 18–19-én Korondi Ágnes a középkori kódextöredékek kutatásával foglalkozó, az odensei Dél-Dániai Egyetem Középkori Irodalom Központja által szervezett nemzetközi workshopon vett részt Dániában. A Medieval Book Fragments, Libraries and Literary History. Nordic Fragment Workshop címet viselő műhelykonferencián kollégánk irodalomtörténetileg fontos kelet-közép-európai töredékekről tartott előadást.

2021. október 20-án bemutatták a Credo evangélikus folyóirat 1521-ről szóló, tematikus számát. Az eseményen Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és Fabiny Tibor irodalomtörténész mellett részt vett kollégánk, Orsós Julianna is. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztője, Isó M. Emese moderálta. A bemutató visszanézhető az alábbi linken.

A Fragmentarium Digital Laboratory honlapján elérhetők a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának Töredékgyűjteményében őrzött, ősnyomtatványokról lefejtett kódextöredékek leírásai, amelyeket Hende Fanni a Zeno Karl Schindler Foundation/Fragmentarium Fellowship ösztöndíj keretében készített el 2020-ban.

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében kutatócsoportunk tagjai Egy töredék anatómiája címmel tartottak előadásokat az Országos Széchényi Könyvtárban, 2021. szeptember 24-én. A teljes program az alábbi linken érhető el.


Zsupán Edina részt vett a Magyar Bizantinológiai Társaság és az Eötvös Collegium közös konferenciáján, ahol A latin nyelvű Plutarchos-korpusz kialakulásához: a bécsi Plutarchos-corvina (ÖNB, Cod. 23) tanulságai címmel tartott előadást, 2021. szeptember 4-én. A teljes program elérhető itt.

Kutatócsoportunk korábbi vezetője, dr. Vizkelety András, Herder- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa a középkori német és latin írásbeliség nemzetközileg elismert kutatójaként elért jelentős, különösen a középkori irodalmi szövegforrások felkutatása és közreadása terén kiemelkedő eredményei elismeréseként 2021. augusztus 23-án a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Esztergom város történetének kutatásában betöltött meghatározó szerepe és az esztergomi egyházi könyvgyűjtemények középkori kéziratos állományának alapos feltárására irányuló kutatómunkája elismeréseként Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott dr. Körmendy Kinga kodikológus, kutatócsoportunk állandó külső munkatársa. Az elismerést Erdő Péter bíboros és Hernádi Ádám polgármester adta át a Szent Adalbert Központban 2021. augusztus 23-án.


Körmendy Kingát – 50 éves kutatói jubileuma alkalmából – összegyűjtött tanulmányainak megjelentetésével tisztelte meg az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és kutatócsoportunk. A könyv címe: Libri diversi magni et parvi – Válogatott tanulmányok a Főszékesegyházi Könyvtár állománytörténetéhez és Esztergom város középkori könyvkultúrájához (Szerk. Körmendy Kinga és Madas Edit, Esztergom, 2021). A kötetben helyet kaptak a kutatócsoport tagjainak az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexeivel és a középkori esztergomi iskoláskönyvekkel foglalkozó tanulmányai is.


A Grassalkovichok kora – Társadalom és politikai kultúra a 18. századi Magyarországon címmel kettős könyvbemutatót rendeznek a Gödöllői Királyi Kastélyban Hende Fanni kolléganőnk, illetve Szemethy Tamás nemrég megjelent könyveiről július 9-én délután 5 órától. A facebook esemény linkje itt.


Barátság és politika. Johannes Reuchlin és Sebastian Brant története címmel jelent meg a Credo folyóirat 2021/2. számában munkatársunk, Orsós Julianna tanulmánya. Írásában a két német humanista barátságát mutatja be, és új magyarázattal szolgál viszonyuk megromlásának okaival kapcsolatban.

Kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna részt vett a június 24–26. között megrendezett doktorandusz-konferencián, amelynek a grazi Karl Franzens Universität Koraújkori Tanszéke adott otthont. Előadásában a Mohács után megjelenő hazai jogi eszközről, a késő középkori védlevélről (Schutzbrief, protectionalis) beszélt.
A teljes konferenciaprogram elérhető itt.

Június 30-án kerekasztal-beszélgetésre került sor a középkori magyarországi premontrei kódexekről a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Premontrei Cirkária által rendezett Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon című kiállítás keretében. A beszélgetést kolléganőnk, Korondi Ágnes moderálta.

A Pálos Települések IX. Országos Találkozóján (Füzér, 2021. június 4–6.) megrendezett konferencia előadói a térség pálos vonatkozású régészeti ásatási eredményeiről, az építészeti emlékekről és egyéb pálos vonatkozásairól tartottak előadásokat. Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor a helyi események és az általános rendtörténet kapcsolódási pontjaira világított rá.

Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között címmel megjelent Hende Fanni kolléganőnk könyve. A szerző a 18. századi magyar országgyűléseken megjelenő politikai reprezentáció megnyilvánulási formáit és kommunikációját vizsgálja, valamint elemzi és rekonstruálja a korszak koronázási ceremóniáit, és társadalomtörténeti keretben láttatja azok résztvevőit.

A nemzetikönyvtár.blog.hu oldalon olvasható munkatársunk, Korondi Ágnes két írása. Az egyikben a százötven éve elhunyt neves régészről, történészről, numizmatikusról, Érdy Jánosról és a róla elnevezett Érdy-kódexről emlékezett meg. A másikban az idén százharminc éve elhunyt Ernst von Birkről, a bécsi császári és királyi udvari könyvtár igazgatójának munkásságáról, illetve arról, miként bukkant rá von Birk 1889-ben az udvari könyvtár töredékgyűjteményének rendezése során az azóta Birk-kódexnek nevezett késő középkori nyelvemlékre.

Boreczky Anna elnyerte a berlini Freie Universität Humboldt Ösztöndíját. Korábban itthon megkezdett kutatásait folytatja Németországban, Apollonius türoszi király későantik kalandregényének középkori illusztrációit vizsgálja, és a projekt végére a teljes korpuszt feldolgozza. Kutatásaihoz sok sikert kívánunk!

Kutatócsoportunkhoz két új tag csatlakozott.
Klestenitz Tibor (19. századi Sajtó- és Könyvtörténet) és Orsós Julianna (Fragmenta Codicum) 2021 januárjától vesznek részt munkánkban.

Örömmel értesítünk minden érdeklődőt, hogy a kutatócsoport korábbi vezetője, Madas Edit születésnapja alkalmából összeállított ünnepi tanulmánykötet megjelent!
Címe: „Mestereknek gyengyének”. Szerkesztette: Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes.
A kötet a Szent István Társulat könyvesboltjában, a Stephanus Könyvesházban (Budapest, V. Kossuth Lajos utca 1., Tel: 318-0567) megvásárolható.

Tartalomjegyzék

Tudományos konferencia az OSZK-ban a kutatócsoport munkatársainak részvételével 2019. november 21–22-én. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A konferencia programja

Megjelent két új tanulmányunk a magyarországi gyűjteményekben őrzött kódextöredékekről.

Lauf Judit, Sarbak Gábor: Kódextöredékek Vácott. In: Hármas Törekvés. A váci katolikus papság és értelmiség identitáskeresése a 18–19. században. Szerk. Boros István, Takács László. Budapest, 2018, 31–53.

Hende Fanni: Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében található kódextöredékek. Turul 91, 2018, 68–80.

A Corvina könyvtár budai műhelye című OSZK kiállítás szakmai zárórendezvényére 2019. február 7-én 17 órakor kerül sor, melynek keretében a téma avatott ismerői találkoznak, és a 15-16. század könyvkultúrájának tágabb kontextusába helyezve vitatják meg a Corvina kutatásának lehetséges jövőbeli útjait.

A beszélgetés résztvevői: Békés Enikő, Lauf Judit, Madas Edit, Mikó Árpád, Monok István, Pajorin Klára, Pócs Dániel, Rozsondai Marianne, Sarbak Gábor, Szörényi László tudományos kutatók és Zsupán Edina, a kiállítás kurátora.
Moderátor: Földesi Ferenc, különgyűjteményi igazgató.

Időpont: 2019. február 7., 17 óra
Helyszín: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F épület

A rendezvény plakátja

Mezey László emlékkonferencia születése 100 éves fordulóján az Eötvös Collegiumban (1118 Budapest, Ménesi út 11–13), 2018. december 5-én, délután kettő órakor. A konferenciát követően este hat órakor emlékmise a budapesti Egyetemi templomban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A konferencia programja


website counter
Utolsó frissítés: 2026-04-29 free counter