Cím:
Országos Széchényi Könyvtár,
Budavári Palota, F épület, 1827 Budapest
Tel.: +36-1-487-86-33 és 487-86-34 		🌐 English 🌐 Deutsch
A kutatócsoport Hírek Munkatársak Publikációk Partnerintézmények

Hírek

Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor a Magyar Nemzet kuturális rovatában a hazai középkori kódexállományról nyilatkozott, valamit a nemrég németül is megjelent Esztergomi kéziratkatalógus munkálatairól mesélt az olvasóknak.

Munkatársunk, Zsupán Edina Klebersberg Kunó-ösztöndíjban részesült. Két hónapos kutatóútja során a Bécsben, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött corvinák közül a Janus Pannoniushoz köthető kódexeket vizsgálja majd. A nyertes pályázathoz szívből gratulálunk és eredményes kutatómunkát kívánunk!

Megjelent az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport által elkészített Esztergomi kódexkatalógus német nyelvű kötete
Az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatómunkájának eredményeként készült el Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei című kódexkatalógus, melynek immár német nyelvű kiadása is megjelent. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Akadémiai Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott kötet a mai Esztergom nagy könyvgyűjteményeiben őrzött jelentős kódexek tudományos igényességgel készült leíró katalógusa. Szerzői Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor, a fordítás Vizkelety András munkája, a köteteket Madas Edit szerkesztette. A 2021-ben megjelent magyar és az új német nyelvű változat közös bemutatóját 2023. február 20-án tartották a kutatócsoportnak is otthont adó OSZK-ban.
A bemutatón Szovák Kornél, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója elmondta: a legmagasabb tudományos követelményeknek megfelelő katalógus amellett, hogy kidolgozta a kodikológia magyar tudományos szaknyelvét, olvasmányos is. Irányadó a munka, eddig ugyanis nem állt rendelkezésre olyan kézikönyv, amely a kódexek leírásait a hazai kutatás számára magyar nyelven hozzáférhetővé tette, minthogy kezdetben latin, majd német nyelven készültek ezek a munkák.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a kutatócsoport munkájával sokat tesz a középkori magyar írásbeliség és könyvkultúra láthatóságáért. Az immár németül is megjelent kódexkatalógus felhívja a figyelmet a három esztergomi könyvtár eddig sokak számára láthatatlan kincseire, elhelyezve azokat a magyar és a nemzetközi tudományosság horizontján.
A kutatócsoportnak otthont adó OSZK a kulturális ágazatban egyre erősödő innovációs folyamat egyik legfontosabb letéteményese, melynek értékmentő és értékteremtő munkájához a kormányzat biztosítja a megfelelő feltételeket ‒ hangsúlyozta a kötetbemutatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna. Hozzátette: az Esztergomi kódexkatalógus jó példája annak, miként lehet a nemzeti kincseket elérhetővé tenni a jelen és a jövő kutatói számára. A kötet óriási értéke az a felemelő gondosság, megbecsülés és büszkeség, amellyel az ELKH és az OSZK közös kutatócsoportjának tagjai a katalógus alapját jelentő kincsekhez nyúltak.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek emlékeztetett arra, hogy ez a kiválóan pontos és részletes, szakszerű és gazdag kódexkatalógus mintegy tizenöt év kutatómunkájának eredménye. Mint hozzátette, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjainál senki sem oldhatta volna meg jobban ezt a feladatot, munkájuk világszínvonalat képvisel.
Madas Edit akadémikus a kutatócsoport nevében köszönetet mondott az OSZK és az ELKH támogatásáért, Vizkelety András munkáját méltatva pedig kiemelte: a kötet német verziója nem egyszerű fordítása a magyarnak, hanem azon messze túlmutató adaptálása.
Az eseményről az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósítását idéztük. Beszámolt róla még többek között az Országos Széchényi Könyvtár, Magyarország Kormányának honlapja, az M5 Agenda című műsora (4:21-től kezdve), valamint a Kossuth Rádió Kalendárium című műsora (15:47-től).
Az elhangzott interjúk visszahallgathatók a műsornévre kattintva.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárával való szakmai együttműködésnek köszönhetően a levéltár könyvtárában őrzött, 1590-ben nyomtatott Vizsolyi Biblia kötéséből előkerült kódextöredéket Hende Fanni kollégánk azonosította, amiről honlapján a levéltár is beszámolt.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport örömmel értesíti Önt, hogy megjelent az esztergomi kódexkatalógus német változata.
A kutatócsoportnak otthont adó Országos Széchényi Könyvtárban 2023. február 20-án, hétfőn délután öt órakor kerül sor mind a magyar, mind a német kötet bemutatójára a VI. szinten, a Díszterem előtt.
A katalógusokról Szovák Kornél, az ELKH BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója beszél.
A Sólyom Quartett (Szabó Gergely - hegedű, Nagy László - hegedű, Kisdi Gellért - brácsa és Bozsoki-Sólyom Pál - cselló) előadásában Alexander Glazunov: Suite for string quartet (Op. 35 No. 3) 3. tétele (Orientale) és Peter Warlock: Capriol Suite 1. (Basse-Danse) és 2. tétele (Pavane) hangzik el.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6., VI. szint, Alapítók csarnoka.
A Facebook esemény linkje itt.

2023. február 9-én munkatársunk, Boreczky Anna előadást tartott a CLOISTER AND TOWN: RELIGIOUS REFORM AND LAITY címen Brnóban, a Masaryk Egyetemen megrendezésre került workshopon. Prezentációjában egy 14. századi tipológiai képeskönyv, a Concordantiae Caritatis későbbi adaptációiról és olvasóközönségének változásairól beszélt.
2023. január 19-én Korondi Ágnes előadást tartott az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport Kálvária. Keresztútjárás a régi magyarországi irodalomban és művészetben című konferenciáján. Kollégánk a Planctus Mariae et Anselmi de passione Domini középkori népnyelvű fordításairól beszélt.
Zsupán Edinát tagjai közé válaszotta a Nemzetközi Latin Paleográfiai Bizottság, a Comité international de paléographie latine. A magas presztízsű szakmai közösségben Magyarországot így jelenleg kutatócsoportunk két tagja, Madas Edit és Zsupán Edina képviseli. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!
Sarbak Gábor Hadnagy Bálint mirákulumos könyve címmel tartott előadást 2022. december 9-én, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kara által szervezett Latinitas Hungarica sorozatban. A Remete Szent Pál csodáit felsoroló kötet ismertetésén keresztül Hadnagy Bálint pálos szerzetes alakját hozta közelebb hallgatóihoz.
Az V. Scriptorium-konferencián, november 24-én kutatócsoportunkat Zsupán Edina és Hende Fanni képviselte. Zsupán Edina Scriptorium Vitéz János esztergomi érsek (1465–1472) környezetében címmel tartott előadást. Az előadás a Vitéz környezetében az esztergomi években működő scriptoriumot tárta fel, melynek azonosítását komplex – paleográfiai, kodikológiai, művészet- és művelődéstörténeti – módszerek tették lehetővé. Hende Fanni és Gilányi Gabriella (ELKH BTK Zenetudományi Intézet) az együttműködésben feldolgozott erdélyi antifonále öt ismert töredékét mutatták be. Hende a töredékek őrzőkönyveit könyvtörténeti, Gilányi pedig a fragmentumok liturgikus tételeit zenetörténeti szempontból vizsgálta. Beszámoló a konferenciáról.

2022. november 28-án az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 220. évfordulója alkalmából rendezett, Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában című tudományos konferencián kutatócsoportunk több tagja tartott előadást.
Sarbak Gábor a częstochowai pálos kantualéról beszélt. Az idén az OSZK-ban restaurált papírkódex kodikológiai bemutatása mellett ismertette annak tartalmát és a benne fennmaradt nyelvemléket is. Tóth Zsuzsanna és Benke Éva, a könyvtár restaurátorai a kódex kötésének jelentőségét és a restaurálás folyamatát mutatták be.
Zsupán Edina Janus Pannonius – vers / próza /ritmus címmel tartott előadást. Janus Pannonius görögről latinra készített prózafordításainak vizsgálata a kutatás kevésbé művelt területei közé tartozik. Az előadás a költő leghosszabb fordításának, Plutarchos: Királyok és hadvezérek bölcs mondásainak szövegét vizsgálta, azt az általános megfigyelést kívánva demonstrálni Janus esetével, hogy olykor a kódexekben található szöveg pótolhatatlan segítséget nyújthat egy-egy alkotó poétikájának megértéséhez.
Az előadások rezüméi elérhetők itt.
Az évfordulóhoz kapcsolódó workshop keretében a könyvtár osztályai is bemutatkoztak egymásnak. Itt Korondi Ágnes és Hende Fanni ismertette a kutatócsoport történetét, kutatási területeit, tudományos együttműködéseit, illetve a könyvtárban és azon kívül végzett ismeretterjesztő munkáját.

Kutatócsoportunk három tagja is részt vett az Árpádházi Szent Margit és kora. 750 éves örökség című, háromnapos jubileumi konferencián. Madas Edit akadémikus, kutatócsoportunk korábbi vezetője rámutatott a Szent Margit maradványainak nyughelyét illető, forrásokban megragadható szóhasználati különbségekre, és tisztázta azok jelentőségét a szentté avatási eljárásban. Lauf Judit előadásában két olyan kódex került bemutatásra, amelyekről eddig nem volt köztudott, hogy kapcsolatba hozhatók a Nyulak szigeti domonkos apácákkal. Az egyik a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban őrzött ferences regula (Cod. Med. 5). E könyv kötésének hátsó tábláján egy olyan 16. század elején bejegyzett magyar nyelvű verssor olvasható, amely a Ráskai Lea által 1510-ben másolt Példák könyvében is megtalálható. A másik egy latin nyelvű, vegyes tartalmú liturgikus kódex (Esztergom, Érseki Simor Könyvtár 2-36-4/7875), amely minden bizonnyal a Nyulak szigeti domonkos apácák tulajdonában és használatában volt. Orsós Julianna a Margit-legenda késő középkori német fordításai és a domonkos obszervancia viszonyát elemezte, és bemutatta a fennmaradt példányok és Mátyás király Margit szentté avatásáért tett törekvései közötti összefüggéseket.
Sarbak Gábor és Czagány Zsuzsa szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg Cantuale Paulinorum s. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléről címmel. A kódex vizsgálatának eredményeit közlő írások között olvashatjuk Sarbak Gábor: Magyar pálos kódex a lengyel pálos kolostorban című tanulmányát is. A kötetről bővebb információ a BTK Zenetudományi Intézet honlapján érhető el.
2022. október 27-én az ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport könyvbemutatót tartott, ahol a Lelkiségtörténeti bibliográfiák című könyvsorozat három új kötetét mutatták be. A rendezvényen Korondi Ágnes ismertette az 1800 előtti magyarországi imádságok és elmélkedések szakirodalmi bibliográfiája 2020-ig című kiadványt, amelyet Kónya Franciska állított össze.
Kutatócsoportunk tagja és korábbi vezetője, Madas Edit akadémikus mutatta be 2022. október 18-án John F. Collins Az egyházi latin nyelv alapjai című könyvének magyarra fordított változatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Bibliai Nyelvek Tanszékén.
Orsós Julianna Die ungarischen Herrscher in Jakob Twingers Chronik címmel tartott előadást az Eötvös Collegium Germanisztika Műhelye, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Osztrák Kulturális Fórum közös konferenciáján, 2022. október 18-án.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az Országos Széchényi Könyvtárban járt. Kutatócsoportunk tagja, Zsupán Edina három olyan corvinát mutatott be neki, amelyek immár megtalálhatók a Könyvtár corvinákat bemutató oldalán.
Korondi Ágnes Kottaner Jánosné 15. század végi emlékiratáról, annak irodalomtörténeti jelentőségéről beszélt a Magyar Nők sorozat legújabb adásában, október 8-án. Az adás visszanézhető az alábbi linken.

Kutatócsoportunkhoz 2022 szeptemberében csatlakozott Tomkó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának PhD-hallgatója. Zoltán máris bekapcsolódott a töredék-adatbázis előmunkálataiba.
Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor Szeptember 30-án, a Kutatók Éjszakáján a késő középkori formuláskönyvekről tartott ismeretterjesztő előadást.
Orsós Julianna az ELTE-BTK Történeti Intézet és a Germanisztikai Intézet közös konferenciáján tartott előadást. Munkatársunk részt vett a Bagi Dániel professzor vezetésével zajlott nagyszabású projektben (NKFI 113848), melynek részeként a Stájer Rímes Krónika magyar vonatkozású részleteinek fordításán és feltárásán dolgozott. A konferencián a IV. Béla lányáról és unokájáról szóló részleteket elemezte, és rámutatott Macsói Anna és Halicsi Kunigunda elsőrangú diplomáciai tevékenységére.
Május végén elindult virtuális Corvina-újraegyesítési projektünk keretében már közel ötven corvina digitális példányát és közlési engedélyét kapta meg az Országos Széchényi Könyvtár. Kutatócsoportunk két tagja, Madas Edit és Zsupán Edina részt vett a Comité international de paléographie latine 2022. szeptember 14‒16. között, Prágában megrendezett 22. Colloquiumán, ahol Zsupán Edina Development of humanistic writing in Hungary from Johannes Vitéz de Zredna until the Bibliotheca Corvina címmel tartott előadást.
2022. szeptember 7‒10. között Esztergomban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központjában került megrendezésre a Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése című tudományos konferencia, amelyen munkatársunk, Zsupán Edina A prózafordító Janus Pannonius címen tartott előadást.
Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor Pálos reformtörekvések a középkor végén? címmel tartott előadást 2022. szeptember 16-án az Ordine et disciplina reformare -- Szerzetesi reformok Magyarországon című egyháztörténeti konferencián, Pannonhalmán.
Hende Fanni és Korondi Ágnes átvették a Bolyai Ösztöndíjasoknak járó okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, a Bolyai-napon. Szívből gratulálunk, és eredményes kutatómunkát kívánunk munkatársainknak!

A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Adamik Tamás középkori latin irodalomtörténetet tárgyaló könyvsorozatának negyedik, egyben befejező kötete, Latin irodalom az érett középkorban (12-13. század) címen. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara Latin Tanszékének professor emeritusa a középkori irodalom ezen “aranykorának” ismertetését a keresztes háborúk koránál indítja, hosszasan elidőzik a párizsi egyetem tanárainál, majd a magyarországi legendairodalomra tett kitekintés után könyvét a Gesta Romanorum illetve a Carmina Burana a későbbi korszakok elbeszélő, illetve lírai alkotásaira is óriási hatást gyakorló gyűjteményeivel zárja. A kötet szerkesztője – a korábbi részekhez hasonlóan – kutatócsoportunk tagja, Kisdi Klára.
A könyv bemutatójára 2022. szeptember 23-án, 17 órakor kerül sor ELTE BTK Gombocz-termében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület, földszint). Az esemény moderátora Sarbak Gábor.

2022 szeptemberétől kutatócsoportunk két munkatársa, Hende Fanni és Korondi Ágnes Bolyai Ösztöndíjban részesül. Hende Fanni Kódextöredékek az Országos Levéltárban címmel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának négy fondjában az eddig ismeretlen, még kötésként szolgáló kódextöredékeket fogja feltárni. Korondi Ágnes az Anyanyelvű és latin passióelbeszélések a késő középkori Magyarországon és Kelet-Közép-Európában című kutatásában a késő középkori magyar nyelvű kódexirodalom Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő szövegeinek forrásvidékét, kompilációs és narratív technikáit, valamint az ezekhez köthető kegyességi törekvéseket és célkitűzéseket vizsgálja. A két hároméves kutatási projekthez az Országos Széchényi Könyvtár biztosítja az intézményi hátteret.

2022. június 16–18-án Korondi Ágnes részt vett a jászvásári egyetem bibliafilológiai kutatóintézete (Universitatea „Alexandru Ioan Cuza” din Iaşi, Centrul de Studii Biblico-Filologice „Monumenta linguae Dacoromanorum”) által szervezett, „Explorări în tradiţia biblică românească şi europeană.” Ediţia a XI-a című, a román nyelvű bibliafordításokkal foglalkozó nemzetközi szimpóziumon. Kollégánk online tartott román nyelvű előadása a legrégebbi román zsoltárfordítás lehetséges forrásaiként szóba jöhető magyar zsoltárfordításokról szólt, címe Surse maghiare prezumate ale traducerii Psaltirii în limba română (secolul al XVI-lea): funcţii şi forme în schimbare.
A konferenciáról készült felvételek itt érhetőek el.
2022. június 9. és 11. között Korondi Ágnes nemzetközi konferencián vett részt a Veronai Tudományegyetemen. A Translation Automatisms in Early Vernacular Texts: Units, Clusters, Networks című tanácskozáson kollégánk Powerful Verses: Psalm Quotations in Old Hungarian Prayers címmel egy népszerű zsoltárversekből összeállított késő középkori latin imádság magyar fordításait vizsgálta. A konferencia plakátja itt érhető el.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága Opus mirabile-elismerésben részesítette az OSZK 2018/19-es corvinakiállításának katalógusát, amely kutatócsoportunk munkatársa, Zsupán Edina szerkesztésében jelent meg „Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye címmel. A katalógus megalkotásában kutatócsoportunkból Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor is részt vett. Az ünnepélyes elismerés-átadóra 2022. június 10-én pénteken, délután 3 órakor kerül sor az Akadémia székházának második emeleti kistermében.
Tájékoztató a katalógusról.
A kiállítás 3D változata megtekinthető az OSZK corvinahonlapján.
Meghívó.

Korondi Ágnes szakértőként szerepelt az M5 Magyar nők című sorozatának a kódexmásoló domonkos apáca, Ráskay Lea munkásságát bemutató epizódjában. A műsor itt nézhető vissza.

Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor és a 19. századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely tagja, Klestenitz Tibor részt vettek az Egyháztörténészek VIII. Országos Találkozóján, amely a META Egyesület és a PTE BTK Történettudományi Intézetének közös szervezésében valósult meg.
Klestenitz Tibor az egyházak 20. századi médiahasználatáról szóló kerekasztal beszélgetésen vett részt, Sarbak Gábor pedig a nemrégiben megjelent pálos és jezsuita rendtörténeti kiadványokról szóló szekcióban, az előbbi munka lektoraként szerepelt.

Május 13-án kollégánk, Korondi Ágnes tudománynépszerűsítő előadást tartott Anyanyelvű kódextöredékek és kelet-közép-európai nemzeti irodalomtörténeti narratívák címmel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Alumni Napok c. rendezvényén, az egyetem Magyar Tagozatának nyitóprogramján a humánszakos alumnusok képviseletében. Az előadásban az OSZK-ban folyó töredékkutatásról és a gyűjteményben őrzött több értékes töredékről is szó volt. Az eseményről készült videó megtekinthető az intézmény Facebook-oldalán.
Korondi Ágnes május 20–21-én részt vett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának Középkori és Kora Újkori Történeti és Művészettörténeti Intézete, valamint a Román Akadémia George Bariţiu Történeti Intézete által szervezett Preaching in Liminal Areas of Medieval Western Christianity. Similarities, Connections, Contrasts című nemzetközi műhelykonferencián. Kollégánk Between Sermon and Meditation: A Late Medieval Hungarian Passion Text című előadása a Döbrentei-kódex passiószövegének műfaji kérdéseiről szólt.
2022. május 4-én az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete Nyitott Napok rendezvénysorozatának meghívott előadója Hende Fanni volt. "Könyvkötésként és iratborítóként fennmaradt kódextöredékek" című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának közelmúltban feltárt töredékgyűjteményét ismertette. Az Intézet honlapján az eseményről képes beszámoló olvasható.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjat adományozott Dr. Sarbak Gábor irodalomtörténésznek, kodikológusnak, kutatócsoportunk vezetőjének. A kitüntetést a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át 2022. április 27-én Budapesten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet Dr. Sarbak Gábor a keresztény kultúra továbbadásáért végzett. A díjazottal az ünnepi alkalomból a Magyar Kurír beszélgetett.


2022. április 6-án tartották a Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Az Év Levéltári Kiadványa díjak átadását. A Monográfiák, tanulmánykötetek és egyéb kiadványok kategória II. díját Hende Fanni, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tagja vette át a Magyar Nemzeti Levéltár nevében. A díjazott mű Hende Fanni Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között című könyve 2021-ben jelent meg a Magyar Nemzeti Levéltár által elnyert A magyarországi rendiség politikai kultúrája, 1526–1848 című (NKFI K 116166; vezető kutató: H. Németh István) kutatási projekt keretében, amelyben a könyv szerzője társkutatóként vett részt. A díjazott kiadványok listája és az átadón készült képek elérhetők a Magyar Levéltári Portálon.

Hende Fanninak a 18. századi országgyűléseken elhangzott ceremoniális beszédeit elemző tanulmánya jelent meg az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének folyóiratában, a Central-European Studies (Центральноевропейские исследования) 2021/4. számában Политическая коммуникация венгерского короля и сословий в парламентских церемониях, 1687–1765 гг. címmel. A tanulmányt oroszra Olga Khavanova, az Intézet történésze fordította.
Kutatócsoportunk három tagjának közreműködésével magyar és angol nyelvű tanulmánykötet látott napvilágot Kálmáncsehi Domonkos humanista főpap (1432--1503) New Yorkban őrzött breviáriumáról és misekönyvéről. A könyv a kódexről készült, korábban megjelent facsimile-válogatás kísérő kötete. A kódexet és szellemi hátterét kodikológiai, művészet- és liturgiatörténeti szempontok alapján körüljáró három tanulmányt Zsupán Edina szerkesztette, aki egyúttal a kézirat és a budai királyi könyvkészítő műhely kapcsolatát vizsgáló tanulmányt is jegyzi. Lauf Judit tanulmányában a kódex kodikológiai leírása mellett az egybeszerkesztett két liturgikus könyv rítusát elemzi. Mikó Árpád írása Kálmáncsehi Domonkos reneszánsz életpályáját vázolja fel, illetve a kódex ikonográfiai elemzését végzi el. A tanulmányokat Korondi Ágnes és Nagy Katalin fordították angolra. Az igényes kiállítású kötet, akárcsak a hasonmás kötet a Schöck ArtPrint Kft. színvonalas munkája.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tisztelettel meghívja Önt 2022. március 11-én, pénteken 15 órára (helyszín: Esztergom, Pázmány Péter u. 2.) az esztergomi kódexkatalógus kötetbemutató rendezvényére és az ahhoz kapcsolódó kódexkiállítás megnyitójára.

Örömmel adjuk hírül, hogy Madas Edit szerkesztésében megjelent a Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae sorozat legújabb tagja, az esztergomi könyvtárakban található középkori kódexek tudományos igényességgel készült leíró katalógusa, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei címen. A részletes állománytörténeti tanulmányt és az adatbőség jellemezte leírásokat mutatók, mellékletek és szakirodalmi jegyzék, valamint színes képek egészítik ki. A katalógus Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor munkája. Egyes tételek társszerzői: Boreczky Anna, Erdő Péter, Szoliva Gábriel, Dominique Vanwijnsberghe, Kateřina Voleková, Zsoldos Endre. A katalógus a közeljövőben német változatban is megjelenik.
A kötet megrendelhető a bibliotheca@bibliotheca.hu E-Mail címen, ára 6000,- Ft.
A kötet bemutatójára 2022. március 11-én, pénteken 15 órakor kerül sor.

A Művészettörténeti Értesítő legújabb, 70 (2021) számában megjelent Zsupán Edina Vitéz János Pliniust olvas. A laurentumi villaleírások és a magyar humanizmus kapcsolatához című tanulmánya.

2022. január 20-án került sor az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport által rendezett, Lelkiségtörténeti kutatások múltja, jelene és jövője című műhelykonferenciára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. A rendezvény célja az volt, hogy a tágabb értelemben vett lelkiségtörténettel foglalkozó kutatócsoportok, szakmai műhelyek képviselői bemutassák eddigi tevékenységüket, folyamatban lévő kutatásaikat, jövőbeli terveiket. Kutatócsoportunkat Sarbak Gábor mutatta be, Lauf Judit és Zsupán Edina pedig Kálmáncsehi Domonkos New York-i breviáriuma és misekönyve címen tartott tudományos előadást.

2021. november 18–19-én Korondi Ágnes a középkori kódextöredékek kutatásával foglalkozó, az odensei Dél-Dániai Egyetem Középkori Irodalom Központja által szervezett nemzetközi workshopon vett részt Dániában. A Medieval Book Fragments, Libraries and Literary History. Nordic Fragment Workshop címet viselő műhelykonferencián kollégánk irodalomtörténetileg fontos kelet-közép-európai töredékekről tartott előadást.

2021. október 20-án bemutatták a Credo evangélikus folyóirat 1521-ről szóló, tematikus számát. Az eseményen Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és Fabiny Tibor irodalomtörténész mellett részt vett kollégánk, Orsós Julianna is. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztője, Isó M. Emese moderálta. A bemutató visszanézhető az alábbi linken.

A Fragmentarium Digital Laboratory honlapján elérhetők a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának Töredékgyűjteményében őrzött, ősnyomtatványokról lefejtett kódextöredékek leírásai, amelyeket Hende Fanni a Zeno Karl Schindler Foundation/Fragmentarium Fellowship ösztöndíj keretében készített el 2020-ban.

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében kutatócsoportunk tagjai Egy töredék anatómiája címmel tartottak előadásokat az Országos Széchényi Könyvtárban, 2021. szeptember 24-én. A teljes program az alábbi linken érhető el.


Zsupán Edina részt vett a Magyar Bizantinológiai Társaság és az Eötvös Collegium közös konferenciáján, ahol A latin nyelvű Plutarchos-korpusz kialakulásához: a bécsi Plutarchos-corvina (ÖNB, Cod. 23) tanulságai címmel tartott előadást, 2021. szeptember 4-én. A teljes program elérhető itt.

Kutatócsoportunk korábbi vezetője, dr. Vizkelety András, Herder- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa a középkori német és latin írásbeliség nemzetközileg elismert kutatójaként elért jelentős, különösen a középkori irodalmi szövegforrások felkutatása és közreadása terén kiemelkedő eredményei elismeréseként 2021. augusztus 23-án a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Esztergom város történetének kutatásában betöltött meghatározó szerepe és az esztergomi egyházi könyvgyűjtemények középkori kéziratos állományának alapos feltárására irányuló kutatómunkája elismeréseként Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott dr. Körmendy Kinga kodikológus, kutatócsoportunk állandó külső munkatársa. Az elismerést Erdő Péter bíboros és Hernádi Ádám polgármester adta át a Szent Adalbert Központban 2021. augusztus 23-án.


Körmendy Kingát – 50 éves kutatói jubileuma alkalmából – összegyűjtött tanulmányainak megjelentetésével tisztelte meg az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és kutatócsoportunk. A könyv címe: Libri diversi magni et parvi – Válogatott tanulmányok a Főszékesegyházi Könyvtár állománytörténetéhez és Esztergom város középkori könyvkultúrájához (Szerk. Körmendy Kinga és Madas Edit, Esztergom, 2021). A kötetben helyet kaptak a kutatócsoport tagjainak az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexeivel és a középkori esztergomi iskoláskönyvekkel foglalkozó tanulmányai is.


A Grassalkovichok kora – Társadalom és politikai kultúra a 18. századi Magyarországon címmel kettős könyvbemutatót rendeznek a Gödöllői Királyi Kastélyban Hende Fanni kolléganőnk, illetve Szemethy Tamás nemrég megjelent könyveiről július 9-én délután 5 órától. A facebook esemény linkje itt.


Barátság és politika. Johannes Reuchlin és Sebastian Brant története címmel jelent meg a Credo folyóirat 2021/2. számában munkatársunk, Orsós Julianna tanulmánya. Írásában a két német humanista barátságát mutatja be, és új magyarázattal szolgál viszonyuk megromlásának okaival kapcsolatban.

Kutatócsoportunk tagja, Orsós Julianna részt vett a június 24–26. között megrendezett doktorandusz-konferencián, amelynek a grazi Karl Franzens Universität Koraújkori Tanszéke adott otthont. Előadásában a Mohács után megjelenő hazai jogi eszközről, a késő középkori védlevélről (Schutzbrief, protectionalis) beszélt.
A teljes konferenciaprogram elérhető itt.

Június 30-án kerekasztal-beszélgetésre került sor a középkori magyarországi premontrei kódexekről a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Premontrei Cirkária által rendezett Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon című kiállítás keretében. A beszélgetést kolléganőnk, Korondi Ágnes moderálta.

A Pálos Települések IX. Országos Találkozóján (Füzér, 2021. június 4–6.) megrendezett konferencia előadói a térség pálos vonatkozású régészeti ásatási eredményeiről, az építészeti emlékekről és egyéb pálos vonatkozásairól tartottak előadásokat. Kutatócsoportunk vezetője, Sarbak Gábor a helyi események és az általános rendtörténet kapcsolódási pontjaira világított rá.

Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között címmel megjelent Hende Fanni kolléganőnk könyve. A szerző a 18. századi magyar országgyűléseken megjelenő politikai reprezentáció megnyilvánulási formáit és kommunikációját vizsgálja, valamint elemzi és rekonstruálja a korszak koronázási ceremóniáit, és társadalomtörténeti keretben láttatja azok résztvevőit.

A nemzetikönyvtár.blog.hu oldalon olvasható munkatársunk, Korondi Ágnes két írása. Az egyikben a százötven éve elhunyt neves régészről, történészről, numizmatikusról, Érdy Jánosról és a róla elnevezett Érdy-kódexről emlékezett meg. A másikban az idén százharminc éve elhunyt Ernst von Birkről, a bécsi császári és királyi udvari könyvtár igazgatójának munkásságáról, illetve arról, miként bukkant rá von Birk 1889-ben az udvari könyvtár töredékgyűjteményének rendezése során az azóta Birk-kódexnek nevezett késő középkori nyelvemlékre.

Boreczky Anna elnyerte a berlini Freie Universität Humboldt Ösztöndíját. Korábban itthon megkezdett kutatásait folytatja Németországban, Apollonius türoszi király későantik kalandregényének középkori illusztrációit vizsgálja, és a projekt végére a teljes korpuszt feldolgozza. Kutatásaihoz sok sikert kívánunk!

Kutatócsoportunkhoz két új tag csatlakozott.
Klestenitz Tibor (19. századi Sajtó- és Könyvtörténet) és Orsós Julianna (Fragmenta Codicum) 2021 januárjától vesznek részt munkánkban.

Örömmel értesítünk minden érdeklődőt, hogy a kutatócsoport korábbi vezetője, Madas Edit születésnapja alkalmából összeállított ünnepi tanulmánykötet megjelent!
Címe: „Mestereknek gyengyének”. Szerkesztette: Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes.
A kötet a Szent István Társulat könyvesboltjában, a Stephanus Könyvesházban (Budapest, V. Kossuth Lajos utca 1., Tel: 318-0567) megvásárolható.

Tartalomjegyzék

Tudományos konferencia az OSZK-ban a kutatócsoport munkatársainak részvételével 2019. november 21–22-én. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A konferencia programja

Megjelent két új tanulmányunk a magyarországi gyűjteményekben őrzött kódextöredékekről.

Lauf Judit, Sarbak Gábor: Kódextöredékek Vácott. In: Hármas Törekvés. A váci katolikus papság és értelmiség identitáskeresése a 18–19. században. Szerk. Boros István, Takács László. Budapest, 2018, 31–53.

Hende Fanni: Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében található kódextöredékek. Turul 91, 2018, 68–80.

A Corvina könyvtár budai műhelye című OSZK kiállítás szakmai zárórendezvényére 2019. február 7-én 17 órakor kerül sor, melynek keretében a téma avatott ismerői találkoznak, és a 15-16. század könyvkultúrájának tágabb kontextusába helyezve vitatják meg a Corvina kutatásának lehetséges jövőbeli útjait.

A beszélgetés résztvevői: Békés Enikő, Lauf Judit, Madas Edit, Mikó Árpád, Monok István, Pajorin Klára, Pócs Dániel, Rozsondai Marianne, Sarbak Gábor, Szörényi László tudományos kutatók és Zsupán Edina, a kiállítás kurátora.
Moderátor: Földesi Ferenc, különgyűjteményi igazgató.

Időpont: 2019. február 7., 17 óra
Helyszín: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F épület

A rendezvény plakátja

Mezey László emlékkonferencia születése 100 éves fordulóján az Eötvös Collegiumban (1118 Budapest, Ménesi út 11–13), 2018. december 5-én, délután kettő órakor. A konferenciát követően este hat órakor emlékmise a budapesti Egyetemi templomban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A konferencia programja